Történelem
Nem csak a szavak számítanak
A nyelvtanulás fontos része a kultúra megértése
„Hét nyelvet beszélek, de rögös út vezetett idáig, mert nagyon sok rossz módszerrel találkoztam. Sokat tanultam Lomb Katótól, aki ráébresztett, hogy a nyelvek nem egyszerűen egymás fordításai, hanem mindegyik tükröz egy kultúrát, és egy külön személyiséget ad az embernek” – mondta Csigi Balázs, a vállalkozás alapítója, hozzátéve, azért mobilalkalmazásként indították el fejlesztésüket, hogy bárhol lehessen használni.
A kommunikációs antropológia fő célja felszínre hozni azokat a szokásokat és mintákat, amelyek meghatározzák a mindennapi kommunikációt. A kommunikációs szokások és minták eltérnek az egyes kultúrákban, és szakemberek szerint e különbségek ismerete legalább olyan fontos része az idegen nyelvű kommunikációnak, mint maga a nyelvtudás – magyarázta Csigi Balázs. A kommunikációs antropológia ugyanakkor egyike azon nyelvészeti szakterületeknek, amelyek gyakorlati alkalmazása még nem terjedt el.
Csigi Balázs elmondta, egy neves amerikai nyelvész olyan helyzeteket vizsgált, amelyekben mindkét fél beszélte a másik nyelvét, mégsem voltak sikeresek. Donal Carbaugh felismerte, a félreértések mögött az állt, hogy az egyes felek más-más kultúrából érkeztek, és így eltérő reakcióik és kommunikációs szokásaik voltak. A nyelvoktatásban eddig főleg azon volt a hangsúly, hogy az adott nyelven jól ki tudják magukat fejezni a nyelvtanulók. A nyelvészetben viszont egyre több oldalról fogalmazódik meg az a felismerés, hogy nélkülözhetetlen a másik gondolkodásmódjának és kultúrájának ismerete is. „Kutatók szerint a nyelvtanulásban nagyon hasznos lenne, ha nem egyenlőségjelet tennének a szavak közé, hanem a nyelvtanulók megértenék, hogy mit jelentenek ezek” – fogalmazott Csigi Balázs. Hozzátette, a kudarcok egyik oka az, hogy a tanulók úgy állnak a tanuláshoz, hogy memorizálni próbálják a szavakat, és nem éreznek rá igazán a nyelvek közötti különbségekre.