Molekuláris tetoválás: csak a beteg sejtre hat a gyógyszeres kezelés

A vizsgálatokat az ELTE TTK Biokémiai tanszékén a Málnási-Csizmadia András vezetésével működő kutatócsoport végezte. Az új technológiát molekuláris tetoválásnak (molecular tattooing) nevezték el, mivel a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (kétfoton lézerrel) „tetoválják” a kívánt helyen és alakzatban az élő állati sejtekbe.

A kutatócsoport eredménye a Chemistry & Biology áprilisi számának címlapján jelent meg. A molekuláris tetoválás komoly előrelépést jelenthet a tudományos kutatás számos területén, hiszen ezzel a módszerrel akár egyetlen idegsejt egyetlen nyúlványát is tartósan gátolni vagy aktiválni lehet – erre korábban nem volt lehetőség –, és ezen keresztül a kísérleti állat viselkedése kémiailag módosítható. Az új technológia ezáltal jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához vagy az egyes pszichiátriai kórképek, illetve különféle függőségek (alkohol, nikotin, drog) terápiás kezeléséhez.

A módszer ugyancsak jól alkalmazható a fejlődésbiológiában, a sejtbiológiában és számos más területen, amelyen a kutatók arra kíváncsiak, hogy egy specifikus gyógyszercélpont egy bizonyos célterületen – akár egyetlen sejtben vagy sejten belül – hogyan fejti ki fiziológiai hatását. A molekuláris tetoválás kifejlesztése fontos állomása a gyógyszerek pontos célba juttatásának is. A módszer kifejlesztésében és validálásában kiemelkedő szerepet játszott a két első szerző, Képiró Miklós és Várkuti Boglárka kutató házaspár. A projektben ugyancsak fontos partnerek Kellermayer Miklós (Semmelweis Egyetem, Biofizikai Intézet) és Varga Máté (ELTE, Genetika Tanszék). Fontos megjegyezni, hogy a magyar kutatók munkáját a legmagasabb szinten jegyzik, hiszen az általuk végzett tevékenység jelenleg a világ élvonalában is megállja a helyét.