Történelem
Mindannyiunkat érint a globális felmelegedés
Fontos időben alkalmazkodni a jelenség hatásaihoz és következményeihez
Május 20-án fogadta el a kormány a II. Nemzeti éghajlat-változási stratégia tervezetét, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint nemzeti érdek, hogy a káros hatásokkal szemben fellépjünk, s ennek kulcsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, illetve egy olyan egységes szempontrendszer kialakítása, amelynek mentén gördülékenyebben lehet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Mindezt pedig – folytatják – érdemes beépíteni az ágazati és területi tervezési, döntési és végrehajtási folyamatokba.
A dokumentum szerint éppen e cél érdekében született meg a tervezet, amely elsősorban az „élhetőség hosszú távú biztosítására koncentrál” Magyarország esetében, ezen belül is a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzésére, a lételemnek tekinthető természeti erőforrások – úgy, mint termőföld, ivóvíz, biológiai sokféleség –, illetve az emberi egészség kiemelt védelmére.
Ehhez kapcsolódik Áder János felszólalása a Magyarország legnyugatibb pontján lévő hármashatár emlékhelyen az európai nemzeti parkok napján. A köztársasági elnök szerint a természetvédelem közös európai ügy, a nemzeti parkok fenntartása és gondozása pedig együttműködést és „fokozott figyelmet igényel”. Szólt arról is, hogy több mint tíz évvel ezelőtt alakult meg az Őrség–Raab–Goricko tájvédelmi park, amely sikeresen pályázott több uniós beruházásra is, de az együtt gondolkodásnak köszönhetően közös érdekké vált a természet védelme is.
Az egy héttel ezelőtt elfogadott stratégia tervezete a többi közt arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőben alaposan meg kell vizsgálni az édesvíztározók létesítésének kérdését, s az életminőség javításához elengedhetetlen felülbírálni az „erdősítéssel, az építésügyi feladatok előírása révén az élhető városi zöld területek kialakításával, illetve a nagy állóvizek, így a Balaton vízháztartásával kapcsolatos kérdéseket is”.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkár a közleményben kiemelte, hogy Magyarország sérülékenysége a klímaváltozással szemben európai viszonylatban is jelentősnek tekinthető, ezért „rendkívül fontos időben és tervezetten alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz és következményeihez”.
A tervezet szerint a fenntartható fejlődés biztosításának alapja az erőforrások hatékony kihasználása, amihez mindenki részéről életmódváltás és szemléletformálás szükséges.
A hamarosan parlament elé kerülő dokumentumnak részét képezi a nemzeti alkalmazkodási terv is, amely kijelöli a klímaváltozás hatásaihoz való igazodás „ágazati cselekvési feladatait”, továbbá része az úgynevezett „hazai dekarbonizációs útiterv”, amely 2050-ig meghatározza az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés lehetséges irányait.
Energiatakarékos megoldás Szegeden
A szennyvíz hőenergiáját hasznosító fűtési rendszer épül uniós támogatásból Szegeden – tudatta a Szegedi Tudományegyetem szóvivője. Újszászi Ilona közölte, a négyszázhetvenmillió forintos beruházásnak köszönhetően az egyetemhez tartozó József Attila Tanulmányi és Információs Központjának energetikai rendszerét korszerűsítik. A hőszivattyúval működő egyedi technológiának köszönhetően a csaknem állandó hőmérsékletű, tizenhat fokos szennyvízből nyert hőenergia fogja biztosítani a huszonötezer négyzetméteres épület fűtését és hűtését. Ennek köszönhetően az egyetem évente nemcsak energiát takarít meg, hanem 381,14 tonnával kevesebb lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása. A kivitelezés során a hőenergia kinyerését biztosító rendszert telepítenek a belváros szennyvizét összegyűjtő úgynevezett átemelőben. A becslések szerint az épület költségeit mindez éves szinten huszonötmillió forinttal csökkenti.