Megalapozatlanok a zöldek félelmei

Nagy vihart kavart a hazai természetvédők körében az az elmúlt hónapban közzétett törvényjavaslat, amely a nemzeti parkok által haszonbérbe adott természeti területek egy részét egy másik állami intézményhez, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) utalná. A zöldek úgy vélik, a haszonbérbe adásról és a gazdálkodás alapelveiről a döntés hatályba lépését követően az NFA hozná meg a döntéseket, amely szerintük nem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel, és alapszabálya szerint sem ez a feladata.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közleménye szerint a természetvédelmi célok érvényre juttatását az új bérlőkkel szemben már csak közvetve, a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő természetvédelmi őrszolgálat helyszíni ellenőrző tevékenységén keresztül lehetne biztosítani. Úgy vélik, a magas természeti értékű, de nem a nemzeti park igazgatóságok által haszonbérbe adott területek kezelése eddig is számos rossz példával szolgált. A fokozottan védett túzokállomány veszélyeztetését jelentette a közelmúltban, hogy az NFA haszonbérleti szerződést kötött intenzív szántóföldi használatra a ritka madárfaj élőhelyeként szolgáló Natura 2000 gyepterületen. A terület eredeti állapotának és a természetvédelmi ágazat szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával megkötött szerződés mind a természeti értékek megőrzése, mind az utólagos korlátozást elszenvedő gazdálkodó szempontjából kedvezőtlen, és az ilyen esetek száma a jövőben várhatóan gyarapodni fog – vélik.

A három civilszervezet vitatja a kormány azon álláspontját, amely szerint a védett területek vagyonkezelését végző intézmény megváltoztatásának ne lenne hatása a természeti értékekre. A helyzet komolyságát még inkább aláhúzza az az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet, amely valamennyi újonnan állami tulajdonba kerülő védett terület vagyonkezelését az NFA hatáskörébe utalná. Az ilyen módon összevont földterületnek utóbb csak azt a részét kapnák meg a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart.

A kabinet álláspontja szerint az NFA szabályrendszere tökéletesen megfelel a célnak, az ott dolgozók pontosan és rendszeresen ellenőrzik majd, mi történik az egyes birtokokon. Ha visszaéléseket tapasztalnak, büntetnek, súlyosabb esetben pedig akár a szerződéseket is felbonthatják, és visszavehetik a földet a bérlőktől. Amennyiben az NFA dolgozóinak leterheltsége nagy lesz, természetesen segítséget kérhetnek az érintett nemzeti parki igazgatóságoktól. A kabinet szerint az állami tulajdonban lévő erdők példás, nemzetközileg elismert kezelése és oltalma, valamint az egyes erdőgazdaságok kiváló együttműködése a természetvédelmi hatóságokkal azt mutatja, hogy a zöldek aggodalma teljességgel alaptalan.

„A napvilágot látott kormányzati elképzeléseket sem természetvédelmi, sem birtokpolitikai szempontból nem találjuk indokoltnak” – mondta az üggyel kapcsolatban Halmos Gergő. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója szerint nem látható semmiféle garancia arra, hogy a lépés bármilyen módon szolgálná a nemzeti park igazgatóságok működésének fennmaradását, és ezen keresztül a természeti értékek oltalmazását, őrzését. Beszélt arról is, tekintettel arra, hogy korábbi döntések során az igazgatóságok területalapú bevételeit apasztotta a kormány, kétséges hogy miként fog megvalósulni a védett területek kezelése. Halmos Gergő hozzátette, a kieső bevételeket az EU pályázati forrásai nem pótolják, hiszen ezeket nem szabadon, hanem előre meghatározott programokra kell felhasználni.

Az elmúlt években számos kormányzati lépés gyengítette a természetvédelem intézményrendszerét, ennek megálljt kell parancsolni – mondta a tervezettel kapcsolatban Farkas István. A Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke aláhúzta, ha e trend folytatódik, a folyamat egyértelmű következménye lesz a környezet állapotának romlása hazánkban, amelynek nemcsak a jövő generációk, hanem a ma élő emberek is vesztesei lesznek. A három szervezet felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntést és vonja vissza a törvénytervezetet, továbbá módosítsa a természeti állapot romlását előrevetítő határozatát.