Történelem

Magyar találmány a kráterek mélyén

A müonradiográfia lényege, hogy nagy energiájú kozmikus részecskékkel, a müonokkal világítják át az átlátszatlan objektumokat

A vulkánok belsejét vizsgáló hordozható műszert, úgynevezett müontomográfot fejlesztettek magyar és japán tudósok. A készülék segíthet előre jelezni a földrengéseket és lehetőséget nyújt a vulkánok belső szerkezetének megismerésére is.

Az eljárás hasonló ahhoz, ahogy a röntgenfelvétel készül, a müonradiográfia vagy müontomográfia azonban a világegyetemből érkező, nagy energiájú kozmikus részecskékkel, az úgynevezett müonokkal világítja át az átlátszatlan objektumokat. A müonok az elektronnál csaknem kétszázszor nehezebb, töltött részecskék, amelyek a Föld felső légkörében keletkeznek a kozmikus sugárzás hatására. Nagy energiájuk miatt képesek áthatolni több száz méter talaj- vagy sziklarétegen is – mondta a fejlesztéssel kapcsolatban Barnaföldi Gergely Gábor, az MTA Wigner FK REGARD-csoport egyik tagja. A módszert használják már régészek is például a gízai piramisok átvilágítására, de a természeti katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű reaktorainak vizsgálatakor is.

A Tokiói Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Varga Dezső által vezetett MTA Lendület Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoportja által kivitelezett műszere azonban sokkal kisebb, könnyebb és olcsóbb, mint a jelenleg rendelkezésre állók. A REGARD-csoport tagjai már 2010 óta végeznek kutatásokat a müontomográffal: Surányi Gergely irányításával hazai barlangokban keresnek ismeretlen járatokat és mesterséges üregek szerkezetét is vizsgálták.

A Varga Dezső, Hamar Gergely és Oláh László által tervezett új prototípus – amelyen a japán és a magyar tudósok együtt dolgoznak – ezt a technológiát fejlesztette tovább és alkalmazza elsődlegesen vulkánok belső szerkezetének vizsgálatára – mondta Barnaföldi Gergely Gábor.

A nyomkövető müondetektor körülbelül tíz kilogrammos, akkumulátorról vagy napelemmel működhet, míg a jelenleg rendelkezésre álló hasonló eszközök súlya egy tonnánál is több, áruk pedig eléri a százmillió jent (278 millió forint), nem is beszélve a mintegy ezer wattos energiafogyasztásukról. Mint Tanaka Hirojuki, a projekt japán vezetője az EFE hírügynökségnek elmondta, a müonokat érzékelő detektorlemezekkel felszerelt műszer sokféle változatát próbálták ki korábban a japán kutatók, akiknek először sikerült röntgenképhez hasonló pillanatfelvételeket, sőt videót is készíteni egy tűzhányó belsejében.

A magyar csoport fejlesztésének köszönhetően az eddigieknél nagyobb felbontás és pontosabb mérések válnak elérhetővé ésszerű költséggel – hangsúlyozta a távirati irodának Varga Dezső projektvezető, hozzátéve, hogy a projektet magyar oldalról az MTA Lendület programja, az MTA Bolyai Jánosról elnevezett tudományos ösztöndíja és az OTKA támogatja.


Szentek csontjai szövettorzókban

Digitális technológiával készített röntgenfelvételekkel „lestek be” a kutatók a mexikóvárosi Metropolitan székesegyház több száz éves ereklyetartóiba, amelyek katolikus szentek testének életnagyságú viaszmásai. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet szerint a szakemberek egy koponyát, bordákat, kéz-, lábfej- és lábcsontokat fedeztek fel a gondosan megformázott tárolókban. „Olyan volt, mintha titkot őriztek volna, amelyet csak az őket megalkotó művész ismert” – mondta Gabriela Sanchez Reyes, az intézet műemlékekkel foglalkozó intézetének munkatársa. A kutatók azt is megállapították – írt a távirati iroda –, hogy csupán a szobrok végtagjai készültek viaszból, magukat a torzókat szövetből alkották. (PNO)