Közparkokkal a klímaváltozás ellen

A zöld infrastruktúrák városökoló­giai szerepe igen jelentős – a növényzet a globális változások szélsőségeit nagymértékben tompíthatja, a települések kedvezőtlen életfeltételeit jelentősen javíthatja. Szeged élen jár a faállomány nyilvántartásában, hiszen a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai folyamatosan bővítik, korszerűsítik az adatbázist – egyebek mellett ez is elhangzott a Települési zöldinfrastruktúra-tervezés a klímaváltozás tükrében című konferencián Szegeden.

A faállomány számos pozitív hatást gyakorol egy város ökológiai állapotára, az ott élők egészségére, élhetőbbé téve a beépített városi környezetet. A fák alatt nappali időszakban bizonyítottan alacsonyabb a felszín közeli léghőmérséklet, mint a lombozattal nem takart szabad felszín felett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lombkorona csökkenti a felszínre érkező sugárzási energia mennyiségét, mivel annak egy részét visszaveri, más részét pedig elnyeli. Ez egyrészt közvetlen hőmérséklet-csökkenést okoz, jelentős a humán komfortra gyakorolt hatása, emellett a nyári időszakban az épületek árnyékolásával a légkondicionálás költségeit is mérhetően csökkenti – magyarázta Gulyás Ágnes, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktusa. Hozzátette, a növényekkel gazdagon beültetett területen nagyságrendekkel nagyobb a lombkoronában tárolt és onnan a levegőbe távozó víz mennyisége, mint a beépített területen, vagy akár füves felszínborításnál. Ez növeli a levegő páratartalmát, ami közvetve hozzájárul a fák alatti kellemesebb mikroklíma kialakulásához is. A fás vegetáció által megnövelt felszíni érdesség csökkenti a felszín közeli légmozgás sebességét, télen ez akár jelentős fűtésienergia-megtakarítással is járhat.

A városi faállománynak nagyon jelentős ökoszisztéma-szolgáltatása a lehulló csapadék nagyarányú felfogása a levélfelületen, ami jelentősen lecsökkenti az extrém csapadékmennyiség okozta villámárvizek méretét. A zöld felületek jelentős szerepet játszanak a levegőminőség javításában is, a légszennyező anyagok megkötésében. Fotoszintézisük során a fák tetemes mennyiségű szén-dioxidot használnak fel. Mindezek közvetve vagy közvetlenül az emberi egészségre is hatással vannak, a humán komforton vagy a légzőszervi megbetegedéseken keresztül – összegezte a szakember.

Ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható, hatékony zöldfelület-menedzsmenttel rendelkezzen egy város, naprakész, részletes faállomány-adatbázisra van szükség. Ennek érdekében az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel együttműködésben, hallgatók bevonásával olyan részletes adatbázis létrehozásába kezdett, amely segíti a város zöldinfrastruktúra-tervezését és a faállomány városökológiai szerepének tudományos vizsgálatát. Az adatbázis igen sokrétű elemzést tesz lehetővé, a fajszerkezettől kezdve a kor-, méret- és egészségi megoszláson át egészen a monetáris értékelésig, amely a városi faállomány által nyújtott szolgáltatások valós pénzbeli értékét is igyekszik kifejezni, elsősorban a döntéshozók munkájának elősegítésére.