Közös tervek a Mars meghódítására

Mint arról korábban beszámoltunk, Gennagyij Padalka és Mihail Kornyijenko sikeres űrsétát végzett az ISS körül. A páros néhány újabb eszközt szerelt fel, megtisztította az egyik modul ablakait és ellenőrizte az űrállomás külső felületeit. A két űrhajós ezen túl puha fogantyúkat szerelt fel odakinn a további űrséták megkönnyítésére, és begyűjtötte azt a kísérleti mintát, amelyen az űrplazmának az ISS-re gyakorolt hatását fogják vizsgálni. A munkálatokat a tervezettnél egy órával gyorsabban, mintegy öt és fél óra alatt hajtották végre.

Ugyancsak az űrkutatás világáról szóló hír, hogy jövő januárban Proton űrrakétával egy űrszondát terveznek indítani a Marshoz. Az orosz űrkutatási hivatal elnöke erről az után beszélt, hogy a Moszkva környéki Zsukovszkijban tárgyalt az Európai Űrügynökség (ESA) vezetőjével. Igor Komarov elmondta, hogy aláírták az úgynevezett ExoMars misszió folytatásáról szóló együttműködési megállapodást, amelynek keretében az orosz Proton rakéta egy, a Mars kutatására készülő eszközt juttat majd fel az űrbe. A program két részből áll: 2016-ban és 2018-ban is terveznek egy-egy rakétát és rajta űrszondát indítani.

Johann-Dietrich Wörner, az ESA vezérigazgatója a 2018-ra tervezett küldetést tartja különösen érdekesnek, mert mint a tájékoztatón elmondta, Mars-járművet terveznek küldeni a bolygó felszínére. Ezen a járművön több tudományos műszer kap helyet. Közöttük orosz is, amelynek az lesz a feladata, hogy vizet keressen a vörös bolygón. A Roszkozmosz és az ESA vezetői előzetesen egyeztettek a közös Hold-programról is.

A Luna-Glóbusz nevű missziót 2018 végére–2019 elejére tervezik. A Luna-Reszursz nevű egység összeszerelésével 2020-ra készülnek el.

Az űrkutatási terveket befolyásolhatja, hogy Dmitrij Rogozin, a területért felelős orosz miniszterelnök-helyettes Komarov és Wörner tárgyalását megelőzően kijelentette: az orosz állami költségvetés jelenlegi állapotában nem célszerű nagy összegeket költeni a Holdat és a Marsot megcélzó űrexpedíciókra. Nem engedhetjük meg magunknak –   még ha azok kozmikus ambíciók is, hogy kozmikus módon aláássuk országunk gazdasági érdekeit. Nehéz helyzetben vagyunk. Vigyáznunk kell a pénzünkre és fialtatni kell a rubelünket –   nyilatkozta a nyers megnyilvánulásairól ismert Rogozin a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak.

Johann-Dietrich Wörner, az Euró­pai Űrügynökség vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a világpolitikai helyzetnek nem szabad befolyásolnia Oroszország és Európa együttműködését. Emlékeztetett a Szojuz–Apolló program 1975-ös sikerére. Igor Komarov, az orosz űrkutatási hivatal vezetője a Zsukovszkijban zajló MAKS–2015 elnevezésű repülési és űrhajózási kiállításon arról is beszélt, hogy az orosz Távol-Keleten, az Amúr-vidéken épülő Vosztocsnij nevű űrkikötőt alapvetően tudományos és kereskedelmi programokra veszik majd igénybe. Az orosz űrkikötőből az első űrrakéta indítást az év végére tervezik, az ember irányította űrhajó felbocsájtását pedig 2023-ra.