Történelem
Kiemelten fontosak a nyelvi rítusok
A magyar üzleti kultúrában fontos a közös siker, ám a siker mint fogalom nem feltétlenül jelent hosszú távú együttműködést
– Mit vizsgál öt évig?
– A nyelvi rítusok és a kultúraközi kommunikáció kapcsolatát. A projekt témája minden nyelvhasználót érint: noha a rítus a népszerű nyelvhasználatban a ceremóniákra utal, a nyelvhasználat kutatásában e kifejezés olyan nyelvi gyakorlatokat ír le, amelyek segítségével társadalmi csoportok a normáikat fenntartják. Azaz nemcsak egy ima lehet rítus, de az üzletkötésnek vagy egy konfliktusban a békítésnek is rituális jellege van. És rítus az is, ha valaki az utca lakóinak nevében leteremt egy hangoskodó szomszédot.
– A Közel-Keleten az alkudozás nyelvi rítus?
– Természetesen, hiszen egy adott társadalmi normát erősít meg. De vehetjük például a kínai kultúrát is. A kínai társadalomban az üzletkötés során sokkal lassabban térnek a tárgyra, mint a mi kultúrkörünkben. A kínai üzletember számára a személyes kapcsolatépítés segít feloldódni és hosszú távú bizalmat építeni, s ez előfeltétele a pénzügyi sikernek. A kínai üzletkötést megelőző, látszólag céltalan és időigényes beszélgetéseknek tehát rituális jellegük van, és e beszélgetések a hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolat társadalmi értékét erősítik meg.
– Általában a magyarok sem ajtóstul törnek a házba…
– Ez igaz, viszont egy kínaihoz képest mi sokkal csekélyebb időt szánunk erre: amíg a magyar üzleti kultúrában fontos a közös siker, ám a siker mint fogalom nem feltétlenül jelent hosszú távú együttműködést. Természetesen a magyar üzleti tárgyalásban a személyes és hosszú távú kapcsolatok építése fontos lehet, ám a kínai kultúrával szemben semmiképpen sem előfeltétel az üzleti megegyezés során. Megint más népek pedig még annyi időt sem szánnak a kapcsolatépítésre az üzleti tárgyalások során, mint mi. Ha tisztában vagyunk ezekkel, számos félreértést elkerülhetünk: a másik felet nem rosszabbnak-jobbnak, szervezettlenebbnek-hatékonyabbnak látjuk, hanem megérthetjük, miért viselkedik a számunkra megszokottól eltérően. És e tudás miatt nem utolsósorban sikeresebbek lehetünk az üzleti életben – ez egyike azon helyzeteknek, ahol a kultúraközi kommunikáció alkalmazott ereje fontossá válik!
– Ha egy közel-keleti kereskedővel tárgyalok a bazárban, alkudoznom kell. Hol itt a kutatnivaló?
– Mind a szakember, mind a nyelvhasználó szempontjából a rítusok különösen bonyolulttá válhatnak a kultúraközi kommunikációban. Egy jó útikönyv felkészít minket, hogy miként alkudjunk egy bazári vásárlás során – de ön egy olyan példát említ, amikor magunk megyünk egy másik kultúrába, és egy meghatározott helyzetre készülünk fel, előre meghatározott interakciós szabályokkal. Ám a kultúraköziség jelen van mindennapi életünkben, anélkül, hogy ez sokszor tudatosulna bennünk. Például Magyarországon számos kultúra él együtt a többségi társadalommal, és a kultúraközi kommunikáció kutatása e csoportok interakciós szokásait is segíthet megérteni, és így hozzájárulhat a társadalom különböző csoportjainak mindennapi sikeres együttműködéséhez. Itthoni példánál maradva, említhetjük a Magyarországon élő kínaiakat vagy a hazai roma társadalmat. E csoportok meghatározó részei a magyar társadalomnak, de ez nem jelenti azt, hogy rituális kommunikációjuk azonos a többségiekkel. Ha egy magyar fiú egy lánytól azt kérdezi, eljössz-e velem moziba, akkor a lánynak általában egyértelmű, hogy egy udvarlási rítusról van szó. De más nemzetek tagjai ennél lényegesen szemérmesebbek. Így például egy magyar lány sokszor nehezebben veszi észre, ha egy kínai fiú szeretne közeledni hozzá.
– Gyakorta kifogás, hogy a kutatók eredményei alig használhatók…
– A mi eredményeink használhatók lesznek az oktatásban. Létrehozunk egy népszerűsítő, interaktív honlapot, amely segít megérteni az kultúraközi kommunikációt, s bemutatja a magyarországi roma és kínai kisebbségek interakciós rituális szokásait, valamint a magyar interakciós rítusokat a más kultúrából származó látogatóknak angol nyelven. Kollégáimmal abban bízunk, hogy e honlap és nyílt napok segítségével sikeres betekintést adhatunk a mindennapi nyelvhasználat e kiemelten fontos területébe a fiataloknak és más érdeklődőknek, és persze az idelátogatóknak. S szeretnénk angol nyelvű tankönyvet kiadni, amely olyan szakemberek munkáját segíti, akik a roma társadalom sikeres integrációján dolgoznak.
Az MTA Lendületbe hozta az ifjakat
A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét. Az MTA öt évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei pályázati felhívásra kilencvenhatan jelentkeztek – s közülük most huszonkét fiatal kutató kezdhette el tudományos munkáját. A munkákat két szakaszban bírálták el. Először legalább három-három szakértő adott pontozásos, illetve szöveges véleményt a pályázatokról, egyben azt is jelezve, javasolja-e pályázókat a támogatásra. A második szakaszban nyilvános zsűri értékelte és összegezte a pályázatokat.