Kiemelt céljuk a rezisztencia elleni hadjárat

A munka az utánpótlás nevelését is szolgálja (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Napjainkban egyre nagyobb gondot okoz, 2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállók.

A jelenség megnyugtató kezelésére egy új módszert fejlesztenek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei. A közelmúltban indult kutatási projekt több mint nyolcszáztizenötmillió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg. Az SZTE és az MTA SZBK közös munkájaként a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum-kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják becsapni a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát. A csapatok célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak – azaz a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék.

A Martinek Tamás professzor, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője által irányította programba nyolc új munkatársat vonnak be. Fontos közbevetni, a projekt részeként várhatóan huszonhét fiatal kap lehetőséget, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen. A külső szemlélők szerint ha a szegediek sikerrel járnak, az valóban világraszóló eredmény lesz.