Kiderülhet, miként keletkezett a porból a naprendszerünk

A közelmúltban újra lefotózta az Európai Déli Obszervatórium a Barnard 86 jelű csillagközi molekulafelhőt. A Bok-globula nevű objektumok közé sorolt képződmény valójában egy sűrű és sötét csillagközi felhő a Naptól durván négyszáz fényévre, amelyben közel két naptömegnyi gáz és por található. Jelenleg nagyjából stabil állapotban van, de egyszer, ha zsugorodni kezd, nagyságrendileg százezer esztendő alatt csillaggá és körülötte bolygókká zuhanhat. Napunk is egy ilyen felhőben született, miután különvált a környezetében lévő többi hasonló felhő anyagától. Nagyjából úgy, mint a Naprendszer, amely egy csillagközi molekulafelhő (a csillagok közötti teret kitöltő, igen ritka gáz és por) egyik összesűrűsödött anyagcsomójából jött létre mintegy ötmilliárd évvel ezelőtt. A Naprendszer ősanyagának összetételét, a benne megszületett égitestek típusait ennek a csillagközi felhőnek a jellemzői határozták meg. Ugyanakkor alapvető kérdés, hogy a Naprendszer tipikus vagy kivételes rendszer-e galaxisunkban. Noha jelenleg sorra fedezik fel az exobolygókat, még nem értjük pontosan, milyen környezet szükséges az életnek kedvező feltételeket nyújtó égitestek kialakulásához. Ha megismerhetnénk a Nap keletkezési helyének és ősanyagának pontos jellemzőit, abból más bolygórendszerek fejlődésére és tulajdonságaira is következtethetnénk. Ezt kutatja Maria Lugaro olasz csillagász az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetében. Maria Lugaro 2014-ben nyert az Akadémia Lendület pályázatán, ekkor érkezett Magyarországra Ausztráliából. Az MTA CSFK-ban megalapított kutatócsoportja az óriáscsillagok szerepét vizsgálja a kozmikus kémiai fejlődésben. Tevékenységének köszönhetően megerősödtek hazánkban a nukleá-ris asztrofizikai kutatások. Munkája sikerét több Science- és egyéb rangos publikáció, egy a hazai szakembereket a nemzetközi élmezőnybe helyező, 2017-ben induló, H2020 alapú COST pályázat, s legújabban a most már hivatalosan is bejelentett nyertes ERC Consolidator Grant pályázat fémjelzi. Lugaro szerint az ERC-pályázaton elért sikert a korábbi Lendület pályázat alapozta meg. Lugaro elmondta, a projektben három nagy témakört kapcsolnak össze – a nukleáris fizikát, az asztrofizikát és a kozmokémiát, amely az ősi anyag meghatározása meteoritok alapján. E komplex témában sikerült nemzetközi szinten is figyelemre méltó programot kidolgoznunk – hangoztatta a kutatónő. A cikk az Mta.hu oldalon olvasható.