Történelem
Három nap ragyog az exobolygó egén
Bár a planéta viszonylag fiatal, hiszen a 4,5 milliárd éves Földhöz képest csak 16 millió éves, eseménydús élete volt már eddig is
A Földtől 340 fényévre lévő Centaurus csillagképben kering egy háromcsillagos rendszerben a HD 131399Ab nevű bolygó. A HD viszonylag nagy pályán – 80 asztronómiai egységnyi (au) távolságra – kering fő csillaga körül, mely nyolcvan százalékkal nagyobb a Napnál. A két kisebb csillag egyrészt egymás körül, másrészt a nagyobb csillag körül kering, utóbbitól a legnagyobb távolságuk 300 au. Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer.
Kevin Wagner, a rendszer felfedezője, az Arizonai Egyetem kutatója elmondta, nagyon izgatott volt, amikor a természetnek olyan csodálatos részét láthatta, amelyet még senki korábban. A tudós és csapata a Science című lapban mutatta be kutatásai eredményét.
A bolygónak 550 Föld-évnyi időre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a nagyobbik csillagot. Pályája egy részén mindennap három napfelkeltét és három naplementét él át, míg az éve egynegyedét kitevő másik „évszakban” – 100-140 Föld-évnyi ideig – állandó nappal jellemzi. Ennek a rendszernek nem szívesen tervezném meg a naptárát – fogalmazott Daniel Apai kutató. Eddig mindössze négy ehhez hasonló háromcsillagos rendszert fedeztek fel a szakértők, de mindegyik közül ez a bolygó rendelkezik a legnagyobb röppályával – kétszer nagyobb, mint a Plútó pályája a Nap körül. Hasonló röppálya elsősorban akkor gyakori, amikor csillag kering csillag körül, nem pedig bolygó csillag körül. Ez az első felfedezett bolygó, amelynek röppályája hasonlít egy csillagéra – mondta Wagner.
Bár a planéta viszonylag fiatal, hiszen a 4,5 milliárd éves Földhöz képest csak 16 millió éves, meglehetősen eseménydús élete volt már eddig is. A tudósok vélekedése szerint feltehetően jóval kisebb röppályával rendelkezett eredetileg. Terveik szerint további kutatásokat végeznek annak kiderítésére, mennyire stabil a bolygó keringési mintája.
A szakértők szerint a számítógépes szimulációkból kiderül, hogy ha a röppálya csak egy kicsivel is szélesebb lenne, a nehézségi erő miatt a bolygó kirepülne a rendszerből. Az ilyen röppálya lehet stabil, de ha csak kicsit is megváltoznak a körülmények, nagyon hamar instabillá válhat. Nem világos, hogyan került a bolygó ilyen széles röppályára egy ilyen különleges rendszerben, és nem tudjuk megmondani, mit jelent ez a bolygórendszerek típusainak megértése szempontjából. De az biztos, hogy sokkal nagyobb a változatosság odakint, mint azt sokan elképzelni merik. Azt tudjuk, hogy a többcsillagos rendszerben lévő bolygók sokkal kevésbé ismertek, de valószínűleg ugyanolyan gyakoriak, mint az egycsillagos rendszerben lévők – mondta Wagner. A HD 131399Ab egyike azon kevés extraszoláris, vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygóknak, amelyet közvetlenül egy teleszkóppal figyeltek meg. A csillagászok a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópjával (VLT) vizsgálták A legtöbb exobolygót a fény periodikus halványodásából észlelik, amikor az adott bolygó elhalad saját csillaga és a Föld között.