Történelem
Habkövek vezetik nyomra a tűzhányót kereső kutatókat
A Föld vulkánjainak jó része a víz alatt található
Az Új-Zélandtól nagyjából ezer kilométerre északra fekvő Kermadec-szigeteknél lévő Havre-vulkán kitörésének első bizonyítékai a kelet-ausztráliai és új-zélandi partokon kisodródott habkövek voltak – mondta Rebecca Carey, az ausztrál Tasmaniai Egyetem vulkanológusa az Australian Broadcasting Corporation (ABC) műsorszóró társaságnak adott interjúban. Mint hozzátette, tavaly március óta érkeznek jelentések a partra vetődött különleges geológiai formációkról.
A szakember szerint a kitöréskor nagyjából egy köbkilométernyi habkő került az óceánba. Carey szerint ilyesmire nagyjából tízezer évenként kerül sor, ritka lehetőséget nyújtva a kutatók számára, hogy alaposabban tanulmányozhassák a tűzhányót. A tudósok elsőként egy repülőgép utasától értesültek a tenger alatti vulkán kitöréséről: egy nő a magasból vette észre a habkövet, és mivel tudta, hogy mi az, értesítette az új-zélandi földtani intézetet. A kutatók ezután műholdas felvételek és a habkövek útjának visszakövetése révén erősítették meg a feltételezést. Az öt nemzet szakembereit egyesítő kutatócsoport reményei szerint a mostani vizsgálat segít jobban megérteni a víz alatti vulkánok természetre gyakorolt hatásait.
A Föld vulkánjainak hetvenöt százaléka a tengerfenéken található. Ezek hőt és vegyi anyagokat juttatnak az óceánba, ami alapvetően befolyásolja a bolygó bio-geokémiai körforgását. Az ilyen kitörések nagyon gyakoriak, de hacsak nem találkozunk ilyen habkőtutajjal, vagy nem érzékelünk jelentős szeizmikus mozgást, nem szerzünk tudomást az erupciójukról – magyarázta a kutató.