Friss elmélet a „Csuri” üstökösről

A Rosetta (képünkön) és a Philae nem alkalmas az élet azonosítására (Fotó: NASA)

Az Európai Űrügynökség űrszondája, amelyet 2004-ben indítottak útnak, 2014. augusztus 6-án állt pályára az égitest magja körül. A Rosetta és a célüstökös jelenleg körülbelül 198 millió kilométerre van a Naptól. Az elmúlt néhány hónapban az üstökösről készült felvételek arról tanúskodnak, hogy az égitest nem egy közönséges űrszikla – felszínét szerves anyagokban gazdag, sötét kéreg borítja, találtak vízjégfoltokat, mi több, vannak befagyott krátertavak jelenlétére utaló jelek is – olvasható a The Guardian beszámolójában. Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem tudósa úgy véli, a Csuri szokatlan küllemére nincs más magyarázat, mint hogy jeges felszíne alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek.

Mint a brit kutatók kifejtették a rendezvényen, a földi extremofil mikroorganizmusokhoz hasonló életformákról lehet szó, amelyek bolygónkon szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodtak. Ezek az életformák megtanultak fagyásgátló sókat előállítani, így akár mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírnak. Ám sem a Rosetta, sem a Philae nem alkalmas az élet azonosítására. Az indulás előtt felvetődött, hogy az űrszondát esetleg fel kellene szerelni ilyen eszközökkel, de a puszta ötletet is nevetségesnek tartották az illetékesek.