Földi folyamatokat is felderíthetünk

Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd – mondta lapunknak Szabó Róbert. A Magyar Tudományos Akadémia doktora – aki egyben a hazai tudományos hozzájárulás koordinálását is irányítja – kifejtette: ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. Mint az Akadémia honlapján olvasható, a várhatóan 2028-ban induló misszió konzor­ciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és a tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át.

A távoli csillagok körül keringő bolygók kutatása az elmúlt évtizedben óriási utat járt be – mondta a kutató. Beszélt arról is, több ezer ilyet ismerünk, és sok további felfedezése várható, a következő fontos feladat ezen égitestek jobb megértése lesz. A különböző fejlődési stádiumban lévő bolygókat képesek leszünk alaposabban megfigyelni, ezáltal a Földön lejátszódó hosszú távú folyamatok megértéséhez is közelebb kerülhetünk.

A színképelemzés révén – amikor egy spektrométer a szivárvány színeire bontja a fényt –, információkhoz juthatunk arról, hogy az adott égitesten lehet-e például olyan mértékű növényi élet, mint nálunk. Ezekre a kérdésekre még jó eséllyel a mi életünkben feleletet kaphatunk – húzta alá Szabó Róbert. Hozzátette: idővel akár némelyik távoli bolygó kontinenseit is láthatjuk majd. Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja csillagászati intézetének és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának munkatársai.