Föld körüli pályára áll a hazai űripar

)

A bemutatott fejlesztés az első kiemelkedő eredménye Magyarország teljes jogú tagságának az Európai Űrügynökségben – jelentette ki hétfőn Budapesten Solymár Károly Balázs. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára abból az alkalomból beszélt, hogy egy hazai fejlesztés lehetővé teheti a földi sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálatát és mélyrehatóbb megismerését. A projekt részleteit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Űrkutatási Iroda, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont és a C3S Kft. közös sajtótájékoztatóján mutatták be a fővárosban. Solymár Károly Péter hozzátette, a projekt valós piaci igényre reagál, és várhatóan számszerűsíthető gazdasági hasznot jelent hazánk számára.

Mint a bemutatón elhangzott, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló Radcube műhold, valamint a Cross űridőjárási adatbázis együtt egyedi képességeket biztosíthat hazánk számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a bolygónkat körülvevő sugárzási környezetről. A RadMag műszer első példánya az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a szintén magyar fejlesztésű Radcube műhold fedélzetén áll majd Föld körüli pályára.

Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) főigazgatója aláhúzta, a sugárzásmérő műszerek fejlesztése és az űridőjárás kutatása szervesen illeszkedik a kutatóközpont kutatási stratégiájába. Az MTA EK fontos szerepet tölt be a nukleáris biztonság hosszú távú fenntartásában, s a hazai kísérleti atomreaktor üzemeltetőjeként pedig elkötelezett a sugárvédelmi szaktudás ápolása mellett. A RadMag fejlesztése a jól ismert Pille berendezéshez hasonlóan újabb példa arra, hogy az intézet az alapkutatással szerzett tudást sikeresen alkalmazza az ipari gyakorlatban.

Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője szerint a program eredményeként két, egymástól függetlenül is működőképes termék születik, s ezek kézzelfogható magyar hozzájárulást jelentenek az európai űrkutatás versenyképességéhez. A műholdplatformot fejlesztő és gyártó C3S Kft. űripari vállalkozást az első magyar műhold, a MaSat-1 fejlesztői alapították. Hazánk tavaly lett az ESA teljes jogú tagja, így már a hazai űripari kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak a programjaiba. A Cross rendszer első berendezésének demonstrációs repülésére létrejött program is az ESA segítségével valósul majd meg, és várhatóan 2018 végén bocsátják fel.