Történelem

Ezüstpénzek és árkok jelzik a tatárdúlásra elnéptelenedett falut

Hármas meglepetés a föld mélyéről Kecskemétnél

Egy fejlett településszerkezetű, 12. századi, és egy 10. századi, szintén Árpád-kori, valamint egy szarmata település maradványait tárják fel a régészek Kecskemét-Hetényegyházán – tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető az MTI-t. Mint kiderült, az archeológusok az északi elkerülő út második ütemének három kilométeres nyomvonalán, három helyszínen végeznek megelőző feltárásokat.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta, Mészáros Mónika vezetésével a hetényegyházi templom mellett egy szarmata kori településrészlet épületeinek alapjait és hatvan kutat tudtak rekonstruálni. Egy másik helyszínen egy 10. századi, Árpád-kori település kisebb részletét tárják fel. Egy harmadik területen pedig csaknem hétezer négyzetméteren egy korai magyar település két fázisát sikerült megfigyelni. Ez utóbbinál az ásatások során jelentős mennyiségű kerámiatöredék és az 1140 és 1160 közötti időkből származó ezüstpénz is előkerült. Jól kivehető a települést körbekerítő árok és a tizenöt, félig földbe mélyített, egytől egyig kemencével rendelkező lakóépület. A házak szabályosan helyezkednek el utcaszerű rendszert követve, ami ritka az Árpád-kori települések esetében. A rendszerhez igazodnak az élelemtároló vermek, gödrök és a település központjában kialakított kút is – fogalmazott a szakember. A falut határoló árkon kívül kialakított vízelvezető és ülepítő rendszerek által létrejött terek, tervezett karámok az itt élők fejlett nagyállattartására utalnak. A fejlett vasművesség, a kovácsmesterség űzését pedig a nagy mennyiségű kovácssalak bizonyítja – magyarázta az ásatást vezető szakember. A régészek pusztulásrétegnek nem találták nyomait, ami arra utal, hogy az ismeretlen nevű település nem élte meg a tatárjárást, feltehetően már a 12. század végén elvándoroltak az itt élők.