Történelem
Elég jegyautomata van a fővárosban
A nonstop üzemelő berendezéseknek köszönhetően ma már senki sem „kényszerül” bliccelésre, nő az eladott menetjegyek száma
Bérletet is vásárolhatunk az automatákból, a nap huszonnégy órájában, általában sorban állás nélkül (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az elektronikus jegyrendszer beruházás első mozzanataként tavaly a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több száz új jegykiadó-automát szerelt fel a megállókba. Ezek a berendezések gyakorlatilag minden, a hagyományos jegypénztárakban kapható terméket árusítanak, így nemcsak jegyet, hanem bérletet is vásárolhatnak az utasok a nap huszonnégy órájában. Ezzel párhuzamosan a sajtó több rongálásos esetről is beszámolt, de előfordult olyan is, hogy a vásárlók nem jutottak hozzá a visszajáró pénzükhöz, mivel azt az automata nem adta ki.
A társaság a többi közt ezért is szoftverfrissítést végzett a készülékeken, ennek köszönhetően pedig, ha a kiadónyílás eltömítése miatt az utas nem tud hozzájutni a visszajáró összeghez, a gép negyven másodperc múlva automatikusan visszahúzza a pénzt. Ennek köszönhetően a jövőben nem is lesz értelme eltömíteni az automaták kiadónyílását, ahogyan azt például a bankautomatáknál teszik.
A kijelzőkön rendszeres időközönként az esetleges visszaélésekkel kapcsolatos figyelemfelhívó szöveg is megjelenik magyar és angol nyelven egyaránt. A készülékeken található egy Segítség gomb is, amely ilyen esetekre nyújthat megoldást. Ezen kívül a hasonló problémás helyzetek a BKK ügyfélszolgálatán is bejelenthetők.
A BKK ezen felül azt javasolja az utasoknak, hogy amennyiben az automaták rongálásából adódóan káruk keletkezik, tegyenek feljelentést a rendőrségen, s aki teheti, inkább bankkártyával vásároljon az automatákból, készpénzes fizetéskor pedig vásárlás előtt ellenőrizze a bankjegykiadó nyílást, nincs-e eltömítve.
A társaság lapunknak azt nyilatkozta, kutatásaik szerint a budapestiek fele már kipróbálta az új jegykiadókat, a vásárlók nyolcvanhat százaléka úgy véli, egyszerűbb és gyorsabb a BKK-automatákból vásárolni. Az értékesítési adatokat elemezve látható, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően az utasok a nagy csomópontokon kívül egyre inkább a lakó- és munkahelyükhöz legközelebb vásárolnak, ennek eredményeként pedig csökken a hagyományos pénztárak előtti sorok hossza és a várakozással töltött idő.
Mint írják, az automaták megjelenésének egyik fontos hatása, hogy azok, akik ritkán járnak tömegközlekedéssel, többnyire olyan időpontokban, amikor hagyományos jegypénztár már nem üzemel, nem „kényszerülnek” bliccelésre, hiszen a problémára a nonstop üzemelő, többszörös területi lefedettséggel működő automaták megoldást nyújtanak. Mindez elemzésük szerint az eladott jegyek számának emelkedésében is látszik. Az automaták kialakításának egyik következménye azonban az is, hogy az elmúlt egy évben a folyamattal párhuzamosan harminc hagyományos jegypénztárat bezártak, amelyeket több fontosabb helyszínen – például a Széll Kálmán téren, a Déli pályaudvarnál vagy a Népligetnél – ügyfélközpont váltott fel. Azok a korábban pénztárban dolgozó munkatársak, akiknek ezzel megszűnt volna az állása, átképzést követően átkerültek az ügyfélközpontokba.