Egy borozgatás közben született a fényes ötlet

Internálását kutatással töltötte, hála az akadémiai könyvtár legendás igazgatójának, Szily Kálmán matematikusnak. A könyvtárban végzett munka lett az alapja a klímaváltozásokat csillagászati összefüggésekbe ágyazó elméletének. Az emléktábla avatásán elhangzott, Milutin Milanković 1879-ben született, majd 1904-ben Bécsben szerzett mérnöki diplomát, s 1909-től a belgrádi egyetem matematikaprofesszora lett. Leginkább a kutatás érdekelte, folyamatosan kereste a megoldandó problémákat. A Földre jutó napenergia mennyiségét befolyásoló csillagászati tényezők és az éghajlat hosszú távú változása közötti kapcsolat matematikai megfogalmazásának ötlete 1911-ben, egy baráti borozgatás során merült fel Milankovićban. Az 1914 és 1918 között végzett könyvtári kutatások eredménye 1920-ban jelent meg Párizsban. Elmélete szerint kapcsolat áll fenn a Földet elérő napsugárzás mennyisége és bolygónk pályájának, forgástengelyének változásai között. A csillagászati paraméterek különösen az északi féltekén – az északi szélesség 55. foka és 65. foka között – nyáron befolyásolják a Földre jutó napenergia mennyiségét. Milanković szerint szoros összefüggés van a csillagászati paraméterek változásai és az eljegesedési-olvadási periódusok között.