Éberen is vizsgálható az agy működése egy magyar módszerrel

Kiemelt anyagai sorában közölte a Neu­ron című szakfolyóirat legutóbbi száma a Rózsa Balázs (MTA) és kutatótársai által kifejlesztett, a mozgó, gondolkodó agy vizsgálatáról szóló írását. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján (www.mta.hu) olvasható cikk szerint korunkban a központi idegrendszeri betegségek és problémák emésztik fel az orvosi ellátásra költött legnagyobb összegeket. Mivel a legtöbb gyógyszer csak tüneti, nem pedig oki kezelést jelent a felvetődött problémákra, szükséges az agy működésének mélyebb megismerése azért, hogy hatékonyabb, végleges megoldást adó gyógymódokat fejleszthessenek ki a szakemberek.

Mint a honlapon írják, ma még nincsenek meg az agy megismeréséhez szükséges megfelelő eszközök. Azoknak a berendezéseknek, amelyek nagy térfogatban mérnek (mint az MRI), nem elég jó a térbeli feloldásuk, hiszen minden egyes mért elemi térfogategységben több tízezer sejt aktivitását mossa egybe a berendezés. A sokcsatornás elektródarendszerek használata pedig egyrészt jelentős roncsolással jár, másrészt nem lehetséges pontosan beazonosítani, honnan, azaz pontosan mely és milyen típusú sejtekből származik az információ.

Rózsa Balázs és Katona Gergely (NAP-kutatócsoport) kutatócsoportjai Szalay Gergely és Judák Linda részvételével kidolgoztak egy olyan új eljárást és egy arra épülő térbeli lézervezérlési módszert, amellyel éber, aktívan mozgó állatok agyának nagy idegsejthálózatai is vizsgálhatók. Ez segítheti az információkódolás megismerését nemcsak egészséges állatokban, hanem a betegekben is.