Digitális segítség az izommozgáshoz

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Rehabilitációtechnológiai Csoportja jelenlegi formájában 2014 óta létezik, de több évtizedes előzményekre tekint vissza a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) különböző intézeteiben. A csoport egyik nagy kutatási területe az idegrendszeri sérülés miatt részben mozgásképtelenné vált emberek rehabilitációja.

A kulcsszó ebben az esetben a mozgásrehabilitáció, amelyet Laczkó József matematikus, a csoport vezetője mutatott be az mta.hu olvasóinak. Mint fogalmazott, a cél valamely elvesztett – szenzoros vagy motoros, azaz érzékelési vagy mozgási – funkció pótlása, a megmaradt mozgási funkciókat és a mesterséges szabályozást felhasználva. Ez nem gyógyítás, azzal az orvostudomány foglalkozik. A rehabilitáció azt teszi lehetővé a fogyatékkal élőknek, hogy egészségesebb, önállóbb életet élhessenek. Az emberi test magától is pótol funkciókat: a vakok rendszerint több információt szereznek hallás és tapintás útján, mint a látók. A siketek figyelve és szájról olvasva juthatnak hozzá ahhoz, amiért a hallóknak semmit sem kell tenniük. A rehabilitációs technológiák is hasonlóan pótolnak hiányzó funkciókat, de komoly mérnöki tervezés, nagy mennyiségű adat begyűjtése és kiértékelése szükséges hozzájuk.

Olyan mesterséges szabályozást próbálunk létrehozni, amellyel a bénult végtagok újból aktív izomerőt képesek kifejteni – mondta a honlapnak Laczkó József a csoport munkájáról. Az „aktív” ebben az esetben azt jelenti, hogy az izmok elektromos ingerlés hatására húzódnak össze, a mozgás szabályozása pedig, amelyet egy nem bénult embernél a központi idegrendszer végez, külső ingerlő készülékkel történik azoknál a pácienseknél, akiknél gerincvelő-sérülés következtében a mozgató parancs nem jut el az agyból az izmokhoz. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben és a Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékén is végeznek kerékpározó mozgással edzéseket lebénult lábú páciensek. A funkcionális elektromos ingerléssel kapcsolatos munkákat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közreműködésével és együttműködésével kezdték ezekben az intézményekben. A kerékpározás azért jó, mert húsz-huszonöt percig is lehet vele foglalkozni, periodikus, jó mozgást biztosít, ami alatt el lehet fáradni, és jót tesz a fiziológiai állapotnak – hangoztatta. Ebben az esetben fontos, hogy a pácienst nem valaki mozgatja, hanem a saját izmai végzik a mozgást, ami a fizikai pozitívumokon kívül pszichésen is rengeteget számít ezeknél az embereknél. A mozgásszabályozás tudománya megpróbálja megérteni, hogy egy-egy adott emberi mozgás miért úgy történik, ahogy, mi mérhető egy-egy mozgásból. A fent leírt alkalmazott kutatásokon kívül ezekkel az alapkutatásokkal is foglalkoznak az MTA Wigner FK-ban. Ezekben részt vesznek egészséges emberek is, akiknek különböző terhelés mellett mérik az aktivitását, majd a több tíz embertől származó mérési adatokból matematikai módszerekkel megállapítják, milyen izomingerlésre van szükségük a végtagoknak ahhoz, hogy mozogjanak. A cikk teljes terjedelmében az mta.hu oldalon olvasható.