Történelem
Demszkyék ajánlották a dugódíjat
A vonatkozó 2009-es közgyűlési határozatra éppen azok szavaztak igennel, akik ma a leghangosabban tiltakoznak a sarc ellen
„Nem adottak a feltételek a dugódíj bevezetésére, s nincs meg az indoka sem, hiszen nincs annyi autó a városban, amennyiért ezt be kellene vezetni, illetve sem az infrastrukturális beruházások, sem a P+R parkolók nem készültek el” – nyilatkozta még áprilisban Horváth Csaba fővárosi szocialista képviselő. És hozzátette, „a brüsszeli bürokratákat is meg lehet győzni”.
Ismert, hogy Tarlós István az előző héten jelentette be, hogy biztosan bevezetik Budapesten a dugódíjat. A főpolgármester beszámolt arról is, hogy kétféle javaslat készült: az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy úgynevezett Budapest-matricát, amelynek az éves díja ötezer forint, a havi ára pedig négyszázötven-ötszáz forint között lenne. A másik elképzelés kétlépcsős, kombinált rendszert vetít előre, vagyis a külső határvonal mellett egy „szűkebben vett”, belvárosi zónába is csak díjfizetés ellenében hajthatnának be az autósok.
A dugódíj bevezetése ellen nemcsak Horváth Csaba, hanem a teljes ellenzék is évek óta tiltakozik, köztük például a DK-s Gy. Németh Erzsébet, aki a bejelentés után úgy fogalmazott: Tarlós István szerint „bizonyára egy új adó nem elég, ezért rögtön kétlépcsős rendszerről beszélt, amiben Budapestért és a Belvárosért is külön kellene fizetni”. A Jobbik és az Együtt is felemelte hangját a sarc ellen, ám a szocialisták ezúttal nem adtak hangot elégedetlenségüknek. Ennek ellenére meglepő Horváth áprilisi nyilatkozata annak fényében, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2009. január 29-én elfogadott határozatára ő maga is igennel szavazott. A dokumentum szerint – amely a Fővárosi Önkormányzat honlapján megtalálható – a képviselők jóváhagyták Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervét, amely tartalmazza „a főváros közlekedési hálózatának távlati és koncepcionális fejlesztési céljait, irányát, a fő feladatait és azok összefüggéseit meghatározó alapdokumentumot” is.
Nem sokkal később, 2009. szeptember 2-án az Európai Közösségek Bizottsága határozatában értesítette a fővárost az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó közösségi strukturális támogatásra vonatkozó, „Közlekedés operatív program” részét képező „Budapest 4-es metróvonal I. szakasz” nagyprojektről. A támogatás megítélésének egyik feltételeként említette, hogy összhangban a már említett és korábban megszavazott Budapesti Közlekedésfejlesztési Tervben lefektetett intézkedésekkel, „úgynevezett hozzáférési díj (vagy dugódíj) kerül bevezetésre Budapest belső, legforgalmasabb területein, legkésőbb a 2007–2013-as programozási időszak végéig”.
Vagyis a 2009. január 29-én elfogadott közgyűlési határozattal a testület a dugódíjat szavazta meg 37 igen, egy ellenszavazat, 29 tartózkodás mellett. Az igen gombot nyomta meg mások mellett Demszky Gábor, Budapest egykori SZDSZ-es főpolgármestere és például Horváth Csaba, Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet akkori szocialista képviselő is. Ők egyébként nagy vehemenciával szólalnak fel azóta is a dugódíj bevezetése ellen.
A Budapest honlapján fellelhető dokumentum pedig az unió 2015. március 19-i tájékoztatását is alátámasztja, amely szerint „a dugódíjat nem az unió kérte, hanem Demszkyék ajánlották”.