Történelem
Butulást hoznak a kozmikus sugarak
A kognitív hanyatlás teljesítménycsökkenéshez, nyugtalansághoz vezethet
A Földön kívülről származó, nagy energiájú részecskékből álló kozmikus sugárzás hosszú távon a kognitív – megismerő, észlelő és megértő – képességek elbutulásszerű romlását idézhetik elő az űrhajósoknál bármely jövőbeli, Marsra való utazás során, amely legkevesebb két és fél évig is eltart.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) finanszírozta tanulmányban a Kaliforniai Egyetem szakemberei egereket tettek ki nagy energiájú részecskéknek, olyanoknak, amelyek a világűrben léteznek, és azt tapasztalták, hogy az állatoknak hanyatlottak a kognitív képességei, és változások mentek végbe az agysejtek, valamint a szinapszisok, azaz az agysejtek kapcsolódási pontjainak szerkezetében és integritásában. A galaxis kozmikus sugarainak nagy energiájú részecskéi – a szupernóva-kitörések maradványai – behatolhatnak az űrhajóba és az űrhajósok testébe. Földünket, az itt élőket a magnetoszféra megvédi tőlük.
Charles Limoli, az egyetem sugárbiológus-onkológusa, a Science Advances című online tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint semmi kétség, hogy az emberek ugyanolyan hatásokkal szembesülnek, mint az egerek. Az asztronautáknál felléphet kognitív hanyatlás, ami teljesítménycsökkenéshez, konfúzióhoz, növekvő nyugtalansághoz és a kognitív egészség hosszú távú problémáihoz vezethet – hangoztatta. Ez veszélyeztetheti a küldetés kritikus feladatait, különösen akkor, ha nem várt helyzetek merülnek fel egy ilyen utazásnál. Az idegsejtekben és a szinapszisokban fellépett változásokon kívül az egerek teljesítménye csökkent a megismerő és a memóriatesztekben. Fellépett náluk az érdeklődés hiánya, lassabban hajtották végre a feladatokat.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szinaptikus hanyatlás vagy a szinapszisok elvesztése az Alzheimer-kór korai és megkérdőjelezhetetlen jele, és erős kapcsolat van a szinapszisveszteség kiterjedtsége és a demencia - elbutulás – súlyossága között – magyarázta Vipan Kumar Parihar, a Kaliforniai Egyetem agykutatója.
A NASA közölte, azt tervezi, hogy 2025-re embert küld egy aszteroidára és a 2030-as években a Marsra. Stephanie Schierholz, a NASA szóvivője szerint egy Mars-misszió legkevesebb két és fél évig fog tartani: hat hónap odaút, tizennyolc hónapnyi tartózkodás a bolygón, és hat hónap visszaút. Limoli szerint a Marsra tartó asztronauták nem tudják teljesen elkerülni a kozmikus sugárzást, de lehetséges úgy tervezni az űrhajót, hogy legyenek benne olyan terek, amelyeket fokozott védelemmel látnak el a kozmikus sugárzás ellen.