Történelem

Az üledék ad választ a múlt időjárásáról

A kutatók a siófoki vízirendészet munkatársaival együtt három napig dolgoztak a Balatonudvari és Balatonszárszó közötti jégen

Az utóbbi évek enyhe telei után idén – sokak szerint végre – újra befagyott a Balaton. A helyzetet nemcsak a korisok és az extrém sportosok, de a tudósok is igyekeztek kihasználni. Az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre, lévén a tavi üledékek vizsgálatával jobban megismerhetők az éghajlati változások.

hideg
A hideg időjárás nem csak a korizóknak adott lehetőséget (képünk illusztráció) (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A tavi üledékek vizsgálata lehetővé teszi az éghajlati fluktuációk megismerését, ezért – miután a Balaton jege elérte a biztonságos vastagságot – az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai (Tóth Mónika, Magyari Enikő, Braun Mihály) fúróexpedíciót szerveztek a jégre. Az expedíció célja – mint az Akadémia honlapján, az Mta.hu oldalon olvasható – a tavi üledék mintavételezése és a múlt éghajlatának rekonstrukciója volt.

A kutatók a siófoki vízirendészet munkatársaival együttműködve három napig dolgoztak Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A mintavételezéshez szükséges nagy mennyiségű felszerelést szánokon húzva juttatták el a parttól kettő–négy kilométer távolságban elhelyezkedő fúráspontokhoz, amelyek kijelölése során arra törekedtek, hogy azok illeszkedjenek a korábbi vizsgálatokhoz. Ez ügyben az 1980-as években Cserny Tibor által vezetett kutatás eredményeire támaszkodtak, valamint felhasználták az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék (Visnovitz Ferenc) által a tó üledékéről készített szeizmikus felvételeket is. A konzultációk eredményeképpen három pontot jelöltek ki, ahol nagy vastagságban találhatók meg a fiatal üledékek, és a hullámzás okozta felkeveredés a legkisebb mértékű.

Mint az oldalon írják, a Balaton északi partjainál akár tizenhétezer esztendős üledékek is találhatók, a déli partok közelében a tó üledéke fiatalabb. A vizsgált észak–déli transzekt mentén a szeizmikus profil három–négy méter közötti iszapvastagságot jelzett. A lágy iszapot egészen háromméteres üledékmélységig kézi erővel sikerült mintázni, majd ez alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának időszakára volt jellemző. A harmadidőszaki Pannon-tó homokos-kőzetlisztes üledékei éles határral váltak el a Balaton tavi rétegektől, kettő–öt centiméteres átmérőjű kavicsokkal a pannon réteg felső határán.
A kiemelt, átlagosan négyméteres üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá a következő hónapokban.

Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványainak elemzése számos klímaparaméter mennyiségi becslését teszi lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb feladat az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel. A kutatók célja a területen a Balaton kialakulásától napjainkig végbement klimatikus és fontosabb ökológiai változások minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó kétezer évre.