Történelem

Az MTA Lendület programja most Trianonra figyel

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentőségük ezeknek a változásoknak – többek közt ezekre a kérdésekre is igyekszik felelni az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

Ablonczy Balázs vezetésével tavaly nyáron kezdett dolgozni a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Tria­non 100 Kutatócsoportja. A szakemberek célja – mint az az Akadémia honlapján, az Mta.hu oldalon olvasható –, hogy monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar közvélemény és a tudományos közösség jobban megismerje a békeszerződés pontos körülményeit. A program négy pillérre épül: az eddig ismeretlen, a béke-előkészítést és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratok közül készül jó néhányat publikál a kutatócsoport, első helyen a magyar békedelegáció naplóját Zeidler Miklós szerkesztésében, de tervezi amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok közlését is. A kutatási program második része a magyar társadalom és az összeomlás kapcsolatát vizsgálja, benne foglalkozik a hadsereg szerepével, a menekültkérdéssel, a közellátás elhanyagolt, ámde straté­giai problémáival. E rész foglalja magában az impériumváltások helyi vizsgálatát is.

A határok megszilárdulásával foglalkozó részben esne szó a békeszerződés földrajzi aspektusairól, a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokról, illetve az 1918 és 1924 között született számos átmeneti állam létrejöttéről. Végül kitérnek Tria­non emlékezetére és a magyar társadalom kapcsolataira. A leginkább várt eredmények jó eséllyel a hadsereggel, annak összeomlásával foglalkoznak, hiszen a kutatók aláhúzzák, ezt ideológiamentesen kívánják tisztázni.