Történelem

Az Akadémia sikere társadalmi érdek is

Lovász László elnök szerint minden tudományos tevékenység legfontosabb mozgató eleme a kutatói vélemények különbözősége

Sikerrel teljesítette vállalt és előírt közfeladatait az Akadémia – hangoztatta tegnap Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a testület 186. közgyűlésén hangsúlyozta, hatékonyan használták fel a kapott közpénzt. Az elnök ismertette a következő időszakra kitűzött teendőket, a jövő évi költségvetés irányelveit, valamint beszámolt az MTA kutatóhelyeinek tavalyi tevékenységéről.

közgyűlés 20150506
A közgyűlésen a jövő évi feladatokról is vitáztak (Fotó: MTI - Mohai Balázs
)

Akadémiai összefogás indul az éhező gyermekekért – a döntést tegnap hozta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 186. közgyűlése. A Falus András egyetemi tanár, az MTA rendes tagja kezdeményezésére indult akció során a testület bankszámlát nyit, amelyre felajánlásokat gyűjt a tagjaitól. A befolyt pénz elköltéséről minden évben az MTA rendes közgyűlése határoz. Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA rendes tagja hozzászólásában ennek nyomán rámutatott, a hazai gyermekek harmada szegény, gyakorta súlyosan alultáplált. A kedvezőtlen családi háttér, a szegénység és a hiányos táplálkozás okozta hátrányokat sorolva kitért arra is, számos kutatás, így az itthoni vizsgálatok is bizonyítják a korai évek agy fejlődésére gyakorolt hatását.

A megörökölt feladatokról és az elnöki székfoglalójában kitűzött célokról, szólt beszámolójában Lovász László, az MTA elnöke, aki szerint az Akadémia sikerrel teljesítette előírt és vállalt közfeladatait, hatékonyan használta fel a céljaira kapott közpénzt. Kiemelte, a közvélemény-kutatások szerint az MTA Magyarország legmegbecsültebb intézménye, ebben a legfőbb szerepet a pártpolitikai és a napi politikai szempontok távoltartása, a tudományosság egészének szolgálata játszotta.

„Ígéretet tettem, hogy legfőbb feladatomnak e közbizalom megőrzését tartom. Úgy érzem, hogy eddig ezt sikerült teljesíteni” – hangoztatta Lovász László. Jelezte, ez nem mindig volt könnyű. „Mindannyian aktív vagy passzív részesei vagyunk a hazánkban zajló társadalmi eseményeknek, s ennek során sok esetben állást kellett foglalnunk, véleményt kellett mondanunk, és nem adhattuk fel a kutatás szabadságát” – magyarázta. Hangsúlyozta, minden tudományos tevékenység egyik mozgatóereje a kutatói vélemények különbözősége.

Az MTA a magyar tudományosság és az ország egészének szolgája, amelynek részeként sokszor kap törvényjavaslatokat, koncepciókat véleményezésre – számolt be az elnök. Szerinte nem elég ezekre a kérdésekre a legjobb tudásuk szerint válaszolni, hanem „proaktívan fel kell készülnünk a társadalmat érintő hosszú távú kérdésekre is”.

Lovász a kutatóhálózat helyzetét elemezve rámutatott, 2014 volt az első teljes év, amikor a kutatóhelyek az átalakított, a korábbinál korszerűbb környezetben működhettek. A nagy strukturális átalakulások befejeződtek, de szükségesek a finomhangolások. A kutatást biztosító pénzügyi feltételekről azt mondta, az elmúlt hat évben jelentős forrásbővülést ért el az MTA, ám aláhúzta, nem remélhető, hogy ennek üteme a következő ciklusban is változatlan marad. Ennek megfelelően a következő években a megszerzett költségvetési források felhasználási módjának optimalizálására kell törekedni. Hozzátette, tudomásul kell venni, az Akadémia az állami költségvetésből igen jelentős támogatást kap, ez közpénz, amelyről szigorú elszámolással tartozik.

A tegnapi közgyűlésen a Zenetudományi Intézet sokat vitatott elhelyezése is szóba került – az MTA szándékai szerint a jelenleg az Erdődy–Hatvany-palotában működő intézmény a Batthyány-palotába, a Teréz körútra költözik, alig egysaroknyira a Zeneakadémiától. Az éves beszámolók szerint a legfontosabb feladatok közé sorolták a határon túli magyar nyelvű és tárgyú kutatókkal való kapcsolattartást, ugyanis bizonyos területeken lassan kibontakozik egy Kárpát-medencei, integrált magyar tudományos hálózat. A közgyűlés 334 igen és tíz nem szavazattal fogadta el az elnöki beszámolót.

Tegnap egyebek mellett kiderült az is, az Akadémia tavaly mintegy 7,9 milliárd forinttal támogatta a hazai, nem az MTA kutatóhálózatában megvalósuló kutatásokat. Ezzel a tudós testület továbbra is az egyetemi rendszer jelentős finanszírozója maradt.

Folytatódott továbbá a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára 2009-ben elindított Lendület kiválósági program, amelynek keretében 2014 végéig kilencvenhét kutatócsoport jött létre az MTA kutatóhálózatában és az egyetemeken. A kutatócsoportokat az MTA tavaly 3,6 milliárd forinttal támogatta. Utóbbi sikereit nemzetközi szinten is magasan jegyzik. Ugyancsak tegnap tartott beszámolót Török Ádám főtitkár, aki dinamikus publikációs teljesítményről számolt be az MTA kutatóhálózatának tavalyi eredményeit is értékelő felszólalásában.