Ásványszenzáció Rudabányán

Évtizedes, szisztematikus kutatómunka, a kutatók és amatőr ásványgyűjtők közötti együttműködés eredménye, hogy Magyarországon is vannak új felfedezések, és az egész világ rudabányait néven ismeri meg a most bejegyzett új ásványt – emelte ki vasárnap Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének vezetője. A miskolci Herman Ottó Mú­zeum előző nap tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el a rudabányaitot. Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világon ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van, ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel. Weiszburg Tamás azt mondta, korábban azt tartották, hogy hazánk ásványokban szegény. A nagy bányaterületek is a történelmi Magyarország területén voltak.

Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudósok és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több új ásványt is bejegyeztek tőlünk. A rudabányait felfedezése hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő szokatlan leletre bukkant az egykori vasércbánya Adolf bányarészében. A leletet azután a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szakemberei határozták meg évekig tartó kutatással. A közös munka eredménye az egész világra nézve új ásványfaj felfedezése lett – emelte ki az ELTE tanszékvezetője.

Weiszburg Tamás szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít.