A múltról regél a matuzsálem

Egészen elképesztő, hogy ez a hatalmas, komplex és lenyűgöző organizmus ilyen hosszú ideig megmaradt egy ilyen ellenséges környezetben, ahol már több mint háromezer éve megvetette lábát az emberi civilizáció – mondta a felfedezés kapcsán Paul J. Krusic svéd dendrokronológus, a famatuzsálemet felfedező expedíció vezetője. A svéd kutatók a Mainzi Egyetemen és az Arizonai Egyetemen dolgozó kollégáikkal együtt a görög mitológiából ismert Adoniszról nevezték el a növényt. A szakemberek szerint az Adonisznak is otthont adó Píndosz-hegység egyik magasan fekvő erdejében több mint tucatnyi ezeréves fa él – írja a Stockholmi Egyetem oldala.

„Évekkel ezelőtt olvastam egy írást erről a nagyon érdekes görögországi erdőről” – magyarázta a szakember. Beszélt arról is, a kutatás során megpróbáltak minél távolabb visszatekinteni a múltba a hajdani éghajlati viszonyok feltérképezése érdekében, amihez nagy szükség volt ilyen idős élő fákra. „Ahhoz, hogy meghatározzuk a fa korát, mintát kell vennünk belőle, s így 1075 évgyűrűt számoltunk össze” – fogalmazott.

A kutatók reményei szerint az Adoniszhoz hasonló, valamint az elmúlt évszázadokban elpusztult, de a talajon megőrződött fák évgyűrűinek éves változásai hasznos információkkal fognak szolgálni a több ezer évvel ezelőtti éghajlati és környezeti viszonyokról. A famatuzsálemeket a Stockholmi Egyetem, az Academy of Athens és a TEMES S. A. szervezet együttműködésével megvalósuló tudományos expedíciók keretében fedezték fel.