A hajdúszoboszlói „tenger” titkai csábítanak

A tengerpartot idéző vízfelület nagyobb a hagyományos strandrész nyolc medencéjénél (Fotó: MH)

Hogy jön Hajdúszoboszlóra a tenger? – adódik a kérdés. Lapozzuk fel a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő alakulásának 85. évfordulójára kiadott emlékkönyvet. Ebben az áll: 1925. október 26-án, sokéves próbálkozás után, Pávai Vajna Ferenc főgeológus eredményes fúrását követően tört fel 1091 méter mélységből az erős illatú, lágy barna, 73 fokos, kénes, jódos „csodavíz”. Majd 1926 februárjában Schafarzik Ferenc debreceni egyetemi tanár 262 réteget elemzett, s mutatta ki a kút jellemzőit. A kőzetek pontos bizonyítékokkal szolgáltak az egykori pannon beltengerre.

A Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő mára Európa legnagyobb fürdőkomplexumává fejlődött. Harminc hektáron mindenki megtalálja a neki legkedvesebb vizes élményeket. A már régóta „reumások Mekkájának” nevezett város „forró aranya” ízületi panaszokra, a gerinc betegségeire, ideggyulladásokra, nőgyógyászati megbetegedésekre, érszűkületek egyes formáira is jótékony hatású. A termálfürdő mellett ma már a szabadtéri strandfürdő, aquapark csúszdaarzenállal, a vízi szórakozás tengernyi fajtájával, tizenötezer négyzetméteren fedett élményfürdővel áll a vendégek rendelkezésére.

A szoboszlói fürdőkultúráról, az elmúlt 88 év fejlődéséről a Bocskai István Múzeumban szerezhetünk további ismereteket. A város „múzeumi negyedének” hangulatos utcáiban négy külön épületben többnyire inter­aktív kiállításokon ismerkedhetünk a múlttal: a névadó erdélyi fejedelem és a hajdúk emlékeivel, a Hajdúság népművészetével. A képzőművészet kedvelői a Joseph Kádár-gyűjteményben olyan világhírű mesterek alkotásaira bukkanhatnak, mint Picasso, Chagall, Braque, Vasarely, Le Corbusier. Alig kell továbbsétálnunk, s egy egészen más világba kerülünk: veterán autók, motorok, traktorok, régi használati eszközök sokaságát vonultatja fel Mogyorós József gyűjteménye, a Géptár Múzeum. Mulatós programhoz a puszta szélén lévő Tuba tanya kínál kiváló alkalmat. A Gazdaházat „miniskanzennek” is nevezik, itt a népi műemléket korabeli bútorokkal rendezték be. A háztartásimunka-bemutatókon júliusban a tartósítások, savanyítás, befőzés, augusztusban a gyümölcsaszalás, gyógynövényszárítás a fő téma. De van itt kenyérsütés, textilfestés, és szappanfőzés is. A Gazdaház gyógynövényes kertjében kitanulhatjuk, hogy a népi gyógyítással milyen bajunkat orvosolhatjuk.