Történelem
A gyakorlathoz igazodik és a nemzetközi jognak megfelel a megerősített határzár
Emberi jogi fundamentalizmus érvényesül a kormányzat bevándorláspolitikáját támadó civil szervezeteknél
Két kérdés is foglalkozik a migráció kezelésével a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációban, felvetve a már alkalmazott intézkedés, a jogi határzár szigorítását. Korábban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kijelentette, a szigorítás megfelel a genfi egyezménynek, és pozitívuma, hogy a gyakorlathoz igazodik, nem pedig az emberi jogi utópiákhoz. Szerinte a különböző nemzetközi szervezetek, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztossága a menedékjog eredeti tartalmát, értelmét kiforgatták, és olyan irányba vitték el az értelmezését, amely szerint a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog. Szánthó egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a genfi egyezményben foglalt menedékjog valódi értelme egy ideiglenes védelemhez való jog, vagyis a menekülőt az első biztonságos országban illeti meg, ha innen továbbáll, a menedékjog fogalmilag nem illeti már meg.
Hihetetlennek nevezte, hogy míg a legálisan, munkavállalási vagy tanulási céllal bevándorlóknak papírokra van szükségük, és ellenőrzéseken esnek át, az illegális bevándorlók „az emberi jogi fundamentalista civil szervezeteknek, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztosságának köszönhetően szabadon mozoghatnak”. Szerinte a legszürreálisabb az, hogy a genfi egyezménynek ehhez a kiforgatott értelmezéséhez betársult az uniós jogalkotás és jogalkalmazás.
Szánthó Miklós arról is beszélt, hogy a magyar szabályozás a genfi egyezménynek megfelel, de az uniós jognak nem, amit abból a szempontból üdvözölt, hogy egy vélhető kötelezettségszegési eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy jogi fórumok előtt, jogi eljárásban tisztázza a magyar fél: az ilyen módosításokra a gyakorlati problémák kezelése miatt van szükség és miért elavultak az uniós szabályok.
Rámutatott: az emberi jogi fundamentalisták két fő „jogellenességet” rónak fel a módosításnak: egyrészről, hogy az kollektív kiutasítást valósít meg, másrészről, hogy az őrizet nincs megfelelő eljárási garanciákkal körbebástyázva. Szánthó szerint azonban látható, nem is tudják, miről beszélnek: kollektív kiutasítás ugyanis csak akkor valósul meg, ha egy állam személyek egy nagy csoportját egy másik állam területére teszi át. A határon található tranzitzónák azonban jogilag Magyarország és nem más állam területének tekintendők, tehát fogalmilag kizárt a kollektív kiutasítás. Másrészről pedig az, hogy valamennyi migránsnak a tranzitzónában kell majd kivárnia a teljes menekültügyi eljárást, jogi szempontból nem őrizetnek minősül, hiszen az eljárás bármely pillanatában elhagyhatják a zónát abba az irányba, ahonnan érkeztek – tehát szó szerinti őrizetbe vételről nem beszélhetünk, így ahhoz kapcsolódó eljárásról sem – tette hozzá. A jogkövető migránsok persze ettől függetlenül a tranzitzónában élhetnek jogorvoslattal, és elszállásolást is kaphatnak. De csak addig, míg kérelmüket el nem bírálták, a menedékjog ugyanis nem „továbbmehetnékjog”.