A dalai láma derűje sokakat segített a lelki felszabadulásban

Nehéz idők. Hiába van Magyarország Európa közepén, hiába él ezer év óta keresztény nemzetként, Európa erre az időre már egyre erőteljesebben igyekezett szakítani keresztény gyökereivel. A nagynak mondott francia forradalom, a felvilágosodás egyik súlyos következménye volt a kíméletlen materializmus, a szellemi közösség vállalása a kegyetlen szovjet diktatúrával. Ez a fejlettnek mondott Nyugat-Európában is kitermelte az 1968-ban újra forradalmat kirobbantó szélsőségesen liberális eszmerendszert és magatartásformákat – hajlott korú képviselőik ma Brüsszelben, Európa hatalmi csúcsain handabandáznak –, másrészt a hitevesztett nyugat-európai fogyasztói társadalmakba a multikultúra jegyében akadálytalanul bejuthattak az európai civilizációtól idegen vallási tanítások is. A hippimozgalomban igen népszerű volt a hinduizmus és a buddhizmus. Külsőségeiben. A buddhizmust azonban, többek között azért, mert a kereszténységhez hasonlóan nagy önfegyelmet és sok esetben lemondást követelt híveitől, komolyan nemigen fogadták be. Inkább visszatértek szélsőbaloldal iránti vonzalmaikhoz. Ebből aztán villámgyorsan kialakultak a pusztítást szolgáló terrorosztagaik, amelyek gyilkosságokkal igyekeztek igazolni a kapitalizmus kegyetlenségét. A terroristák legismertebb csoportja a német RAF (Vörös Hadsereg Frakció) volt.

Magyarországra is eljutottak akár a nyugati, akár a keleti eszmeáramlatok, igaz, csak rendkívül szűk csoportokat érinthettek. A hatóságok szigorúan ellenőriztek minden ezekkel kapcsolatos kiadványt, a nem szocialista indíttatású összejövetelek tiltottak voltak. Akár a szélső liberális újbalos, maoista forrásokhoz, akár a kereszténységgel sok szempontból rokon világvallás, a buddhizmus alapismereteihez leginkább a fővárosi, úgynevezett alternatív ellenzéki körök tagjai juthattak hozzá. A buddhizmus  az 1970-es, 80-as években már szinte direkt módon is elérhetett azonban az értelmiségi nagyközönséghez, sorra jelentek meg azok a szépirodalmi alkotások, amelyekben tanai meghatározó szerepet kaptak. Már 1968-ban a könyvesboltokba kerülhetett – az Európa Kiadó jóvoltából – az Üvöltés című, az amerikai beatirodalom darabjaiból összeállított antológia, amelynek fő eszmei vezérfonala éppen a buddhizmus volt. Különös véletlen, hogy az 1980-as évek egyik legnagyobb hatású alternatív rockzenekara, amelyik sokat tett a szocialista rendszer ostobaságainak megmutatásáért, az Európa Kiadó nevet viselte.

A rendszerváltozás megtörténte után, 1990. április 27-én két magyarországi buddhista egyház meghívására Budapestre érkezett a dalai láma. A világszerte óriási tekintélynek örvendő, nagy tudású és szeretettel övezett vallási vezető Magyarországra jötte nagy jelentőségű esemény volt. Először is, hiába volt már nyolc évvel korábban itt – Rómába menet, II. János Pál pápához igyekezvén –, akkor még a magyarországi buddhisták szinte „félillegalitásban” fogadhatták. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az egy éjszakát nálunk töltő dalai lámával ne találkozott volna a magyar kormány képviseletében Marjai József miniszterelnök-helyettes. Az első hivatalos látogatásakor, 1990-ben azonban már Hetényi Ernő, a Magyarországi Buddhista Misszió alapítója várta a repülőtéren. A magyar katolikus egyház vezetője, Paskai László bíboros kitüntetett figyelmességgel bánt a dalai lámával, a két magas rangú egyházi vezető a budapesti Szent István-bazilikában közös szertartáson vett részt a magyar történelmi egyházak képviselőivel együtt. Különös eseménye volt a láma látogatásának, hogy az akkor még Marx Károly nevét viselő közgazdaság-tudományi egyetemen a dalai láma buddhista beavatási szertartást tarthatott. Tendzin Gyaco eddig hét alkalommal járt Magyarországon. Első két útját már említettük, ezeket 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben követték újabb látogatásai.

Tendzin Gyaco
A tibeti buddhizmus legmagasabb rangú tanítója. Neve azt jelenti: a bölcsesség óceánja. Történelmük a 14. századtól 1959-ig töretlenül ismerte el Tibet uralkodójaként és államfőjeként. Amikor Kína lerohanta és bekebelezte a himalájai országot, a dalai láma Indiába menekült, azóta is ott él, Dar es-Salaamban. Tendzin Gyaco a XIV. dalai láma, aki hitük szerint elődei reinkarnációja, 1935-ben született, egy Takcer nevű kis faluban. Kétéves korában találták meg a hagyományok szerinti kiválasztással, 1950-ben lépett trónra dalai lámaként.

A buddhizmus
A Buddhista Misszió így ír vallásukról: Buddha két és fél ezer éve meghirdetett tanítása lényegében minden kereső emberhez szól, nemtől, nemzetiségtől és származástól függetlenül. Nem hitelveket propagál, hanem azt az utat igyekszik megérteni és megvalósítani, amely a szenvedésből és tökéletlenségből a boldogsághoz és harmóniához vezet. E szellemi út lényegi összetevői az etikus viselkedés, a meditációs gyakorlatok és a mély belátás. Ezek mindegyike, mint ahogy a buddhista út egésze is, az ember saját felelősségére épül.