A neandervölgyiek nem tűntek el teljesen a Földről

A neandervölgyiek nem pusztultak el egy katasztrofális esemény során mintegy 40 000 évvel ezelőtt. Valójában talán soha nem tűntek el igazán. Egy új kutatás matematikai modellek segítségével vizsgálta a gének áramlását az őskori emberi populációk között, és arra a következtetésre jutott, hogy a neandervölgyiek hatékonyan felszívódtak a Homo sapiensbe a gyakori keresztezési rohamok révén.

Nemcsak egyszerűen versenyeztek vagy kihaltak, hanem több tízezer éven át összefonódtak őseinkkel. A nemzedékek múlásával a neandervölgyi DNS egyre inkább felhígult az emberi génállományon belül. Végül genetikailag annyira asszimilálódtak a Homo sapiensbe, amelyek száma sokkal nagyobb volt, hogy különálló leszármazásuk elhalványult.

Rengeteg más elmélet is létezik arról, hogy a neandervölgyiek miért haltak ki, amelyek közül sok drámaibb – ha nem határozottabb – véget ér. Egyesek azzal érvelnek, hogy a neandervölgyieket a Homo sapiens ölte meg egy történelem előtti népirtás során, míg mások azt sugallják, hogy fajunk fokozatosan felülmúlta őket az erőforrásokért. A betegségkitöréseket és az éghajlatváltozást is gyakran említik bűnösként.

Ez a legújabb tanulmány arra az elképzelésre épül, hogy haláluk sokkal ködösebb és kevésbé konkrét, mint egyesek gondolják; Nem tűntek el, mint a kihalásba vadászott dódó, hanem nagyon lassan párosodtak a feledés homályába.

"A hirtelen kihalás helyett modellünk azt javasolja, hogy a H. sapiens bevándorlásának ismétlődő ciklusai, amelyek a neandervölgyi gén felhígulásához vezetnek, magyarázatot adhatnak a neandervölgyiek eltűnésére és a neandervölgyi ősök megfigyelt mintáira a modern emberi populációkban" - írják a tanulmány szerzői tanulmányukban, számol be az IFLScience.

"Bár más tényezők is hozzájárulhattak a neandervölgyiek hanyatlásához, eredményeink kiemelik a genetikai keveredést, mint az eltűnésüket vezető lehetséges kulcsfontosságú mechanizmust" - tették hozzá.

Nagyon is valós értelemben a neandervölgyi nyomai ma is élnek. A neandervölgyiek génjei a gyakori keresztezés eredményeként még mindig aktívak a modern emberi populáció, különösen az európai származású emberek genomjában. Ez a neandervölgyi DNS még a depresszió, a szívroham és számos más egészségügyi probléma kockázatát is befolyásolja a modern populációkban.

A neandervölgyiek történetének "vége" arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk, mit jelent valójában egy faj létezése – vagy eltűnése. Ha a DNS-ük továbbra is bennünk él és működik, mondhatjuk-e, hogy valóban eltűntek?

Thészeusz hajójához hasonlóan, ahol az idők során minden deszkát kicseréltek, felvetve a kérdést, hogy ugyanaz a hajó maradt-e, maga az emberiség is ősi töredékek mozaikja lehet, amelyek finoman összeolvadnak egymásba és dacolnak a merev osztályozásokkal.