Történelem

Egy új emberelőd-faj, amelyről eddig semmit sem tudtunk

Etiópiai leletek bizonyítják: az emberré válás nem volt magányos út

Az Északkelet-Etiópiában feltárt fosszíliák, amelyek körülbelül 2,6–2,8 millió évvel ezelőttiek, új megvilágításba helyezik az emberi fejlődés menetét – írta a SciTech Daily.

Egy új emberelőd-faj, amelyről eddig semmit sem tudtunk
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/DPA Picture-Alliance/DPA/Jan Woitas

Egy nemzetközi kutatócsapat maradványai azt mutatják, hogy az Australopithecus és az első ismert Homo-tagok egyazon régióban éltek egy időben. A leletek között egy eddig ismeretlen Australopithecus-faj fogai is szerepelnek.

A felfedezések a Ledi-Geraru kutatóhelyen születtek, amely az Arizona Állami Egyetem által irányított projekt része. Ez a helyszín már korábban is híres volt: itt fedezték fel a jelenleg ismert legkorábbi Homo-maradványt és a legelső Oldowan típusú kőeszközöket.

A 2015 és 2018 között összegyűjtött tizenhárom fosszilis fog vizsgálata kimutatta, hogy a többségük egy új Australopithecus-fajhoz tartozik – nem kapcsolható a híres „Lucy” fajához (Australopithecus afarensis), és megerősíti, hogy annak maradványai nem maradtak fenn a 2,95 millió éveknél fiatalabb rétegekben.

„Ez a kutatás megmutatja, hogy az evolúció nem egyenes út, hanem inkább egy bozótszerű fa, amelyen sok faj él és tűnik el egymás mellett” – nyilatkozta Kaye Reed paleoökológus. „Ebben az esetben két hominin faj élt együtt.”

A kutatócsapat nem tudja még konkrétan megnevezni az új felfedezett fajokat, mert további csontmaradványokra van szükség a pontos azonosításhoz.

A fosszíliák valós korát vulkáni hamurétegek felhasználásával határozták meg: ezek az ásványok megbízható időadatot adnak.

A kutatás nemcsak az ember-ősök közötti kapcsolatot tisztázza, hanem a korabeli környezetet is rekonstruálja: a mai sivár terület helyén régen folyók és sekély tavak váltakoztak egy növényekkel borított területen.

Reed szerint a csapat most a fogzománcot vizsgálja, hogy megtudják, milyen táplálékot fogyasztottak ezek a fajok, és vajon versengtek-e az erőforrásokért. Sok kérdés még nyitott: találkoztak-e egymással rendszeresen, mik a közös ősök, és milyen életmódot folytattak?

„Minden új lelet egy újabb darab az emberi evolúció kirakósából” – fűzte hozzá Reed. „Szakemberként mindig tudom, hogy több adat kell – ezért fontos, hogy képzett kutatók új lelőhelyeket fedezzenek fel.”

Kapcsolódó írásaink