Középkori detektívtörténet egy zsúfolt utcán

Mindezt Manuel Eisner kriminológusnak köszönhetjük. Ő tűzte ki célul, hogy megvalósítsa a Medieval Murder Maps (Középkori gyilkosságok térképe) nevű projektet, amelynek keretében a 14. századi halottkémek által leírt halálesetek titkait kutatja. Az egyik ilyen eset egy papot érintett. John Forde papot 1337-ben ölték meg, és az eseményeket kísérő körülmények még őrültebbnek bizonyulnak, mint bárki gondolná - írja a focus.pl.

A férfi ugyanis nem egy őrült véletlen áldozata volt, hanem egy angol arisztokrata nő célpontja. Valószínűleg ő rendelte meg a gyilkosságot, amelyet valószínűleg bosszúból követett el. Mindez Westcheapben történt, a mai Cheapside-ban. Ez a középkori utca nyüzsgött az élettől, ugyanakkor meglepően népszerű helyszíne volt a bűncselekményeknek, beleértve a gyilkosságokat is.

De amit ma egy krimiíró túlzott fantáziájának tartanánk, a középkorban brutális valóság volt. Eisner ugyanis egy olyan történetet mesél el, amelyben az egyház és az állami elit egyfajta háborút vívott egymással. Ez azonban messze nem volt tisztességes konfliktus: inkább maffiaharcokra emlékeztetett, amelyekben gyakran folyt a vér.

Mindezt különféle bűncselekmények kísérték, a lopástól és zsarolástól egészen a gyilkosságig. Még az áldozat, John Forde sem volt alkalmas papnak. A papot ugyanis egy állítólagos viszonya miatt gyilkolták meg, amelynek tárgya a nemesasszony, Ela Fitzpayne volt. Legalábbis ezt sugallta Simon Mepham érsek 1332-ben írt levelében.

A nő büntetésül, erkölcsi romlottságáért, számos „rituálét” kellett végrehajtania, például mezítláb körbejárnia a salisbury-i katedrálist. És ezt nem egyszer, hanem hét éven át, minden ősszel. Fitzpayne nem teljesítette ezt a súlyos, a becsületét érintő büntetést.

Mi történt pontosan? Május 3-án, a nap végéhez közeledve, Forde sétált London belvárosának utcáin. Egy bizonyos pillanatban egy másik pap vonta el a figyelmét, és a négy támadó kihasználta a kedvező alkalmat. Késsel elvágták a férfi torkát, majd többször megszúrták a hasát. Csak egy elkövetőt fogtak el, és az is öt évvel a bűncselekmény elkövetése után.

A többi, az 1337-es eseményekben részt vevő személy nem kapott büntetést. Nem lehet nem észrevenni bizonyos hasonlóságokat a világ olyan régióival, ahol még a 21. században is hasonló bűncselekmények történnek. A gyilkosságok, amelyek bosszúból vagy hatalmi konfliktusokból fakadnak, nem ritkák Oroszországban, Afrikában vagy Dél-Amerikában. A középkori London történetében egy másik tény is szembetűnik: a pap, bár erkölcsileg még megkérdőjelezhetőbb cselekményt követett el, mint szeretője, nem szenvedett társadalmi ostracizmust. Ez utóbbi viszont a nőt érte, aki valószínűleg részt vett a pap meggyilkolásában, hogy bosszút álljon a papon.