Történelem
Az ókori görög arisztokrata, aki háromszor uralkodott Athénban
Hérodotosz szerint születését csodás előjelek előzték meg

Kr. e. 600 körül született, kr. e. 561-ben puccsal került hatalomra, és még kétszer uralkodott türannoszként Athénban. Ez i. e. 559-től i. e. 556-ig, majd 546-ban ismét i. e. 528-ban bekövetkezett haláláig tartott. Az athéniak körében azonban nagyon népszerű volt.
Az athéni alsóbb osztály védelmezése a populizmus korai példája. Hatalma alatt szembeszállt az arisztokráciával, és jelentősen csökkentette kiváltságaikat, elkobozta birtokaikat, és a szegényeknek adta.
Számos vallási és művészeti programot is finanszírozott, hogy javítsa a gazdaságot és egyenlőbben ossza el a javakat az athéniak között.
Peiszisztratosz öröksége az Attika környéki területek egyesítése, a Panathénai Játékok megszervezése, az első kísérlet Homérosz eposzainak végleges kiadására, amelyek addig csak a gazdagok számára elérhető kézzel írott példányok voltak.
Az athéni uralkodó támogatta Athéné és Dionüszosz kultuszát, és megkezdte Athéné templomának építését az Akropoliszon. Számos más közműépítést is támogatott, többek között a Líceumot, Apollón és Zeusz templomát, valamint a Kilenc forrás szökőkútját.
Támogatta továbbá az irodalmat, a művészeteket, és az ő idejében virágzott fel a városi Dionüszia-fesztivál. Az athéni pénzverés i. e. 550 körül került bevezetésre, és talán az ő politikáját tükrözi, bár a korabeli dokumentumok nem tartalmaznak erre vonatkozó biztos utalást.
Peiszisztratosz ókori görög zsarnok, Szolón rokona
Peiszisztratosz, egy Hippokratész nevű filozófus és tanító fia volt. Plutarkhosz szerint anyja unokatestvére volt Szolón, a nagy athéni törvényhozó és államférfi, akit az ókori Görögország hét bölcsének egyikeként tartottak számon.
Athéni hadvezérként vált ismertté, aki kr. e. 565 körül elfoglalta Nisaea kikötőjét Megarában. Ez a győzelem megnyitotta azt a nem hivatalos kereskedelmi zárlatot, amely az előző évtizedekben hozzájárult az athéni élelmiszerhiányhoz.
Ebben az időben az athéniak két frakcióra oszlottak, nevezetesen a pediakoiakra, amely a síkságon lakó és gabonát termelő lakosságra utalt, és amelyet Lükurgosz vezetett, valamint a paralioiakra, vagyis a tengerparton élő, a halkereskedelemmel foglalkozó lakosságra. Őket Megacles vezette.
Aztán ott voltak a hiperakrioi, akiket korábban az első két frakció nem képviselt, és elsősorban a hegyekben laktak. Ők voltak az athéni lakosság legszegényebbjei. Peiszisztratosz egy harmadik frakcióba szervezte őket. Ez a párt nagymértékben felülmúlta a másik két pártot együttvéve.
Amikor Szolón kr. e. 560-ban elhagyta Athént, Peiszisztratosz a hiperakrioiak vezetőjeként egy csapat testőrrel elfoglalta az Akropoliszt, és Athén türannoszalett.
Plutarkhosz beszámolója szerint Szolón ostobasággal és gyávasággal vádolta az athéniakat, amiért hagyták, hogy ez megtörténjen. Peiszisztratosz uralma azonban nem tartott sokáig, mivel egy éven belül Lükurgosz, Megaklész és mások elűzték.
Peiszisztratosz a hatalomban
Peiszisztratosz kr. e. 559-ben tért vissza Megaklész segítségével, aki már nem működött együtt Lükurgosszal Peiszisztratosz ellen. Megaklész azzal a feltétellel szövetkezett Peiszisztratosszal, hogy feleségül veszi a lányát.
Az athéniakat Megaklész meggyőzte arról, hogy Athéné istennő hazahozza Peiszisztratoszt. Peiszisztratosz egy Athénének álcázott nő kíséretében kocsin tért vissza a száműzetésből.
Kr. e. 546-ban testőreivel és a naxoszi Lügdamisz erőivel Marathónban szállt partra. Peiszisztratosz egy Athéné istennőnek öltözött magas fiatal nővel szekéren lovagolt, hogy megtévessze az athéniakat, és elhitesse velük, hogy visszatérését az istenek szentesítették. Segítségéért cserébe Peiszisztratosz azzal jutalmazta Lügdamiszt, hogy Naxos helytartójává nevezte ki.
Később Megaklészt feldühítette, hogy Peiszisztratosz nem volt hajlandó gyermeket nemzeni a lányának. A zsarnokot Lükurgosz és Megacles kr. e. 556-ban ismét száműzte.Peiszisztratosz Euboeába ment, és csaknem tíz évig élt ott. Euboeában bányászattal halmozott fel vagyont. A vagyonából jelentős testőrséget alakított ki.
Visszatérése után az athéniak kedvezően fogadták. Peiszisztratosz megszilárdította hatalmát azzal, hogy új földtörvényeket hozott a vidéki polgárok számára, és rábírta őket, hogy csatlakozzanak hozzá. Emellett nagy létszámú zsoldoscsapatot tartott fenn, és túszokat ejtett arisztokrata családoktól, hogy azok ne lépjenek fel ellene.
Fenntartotta a Szolón által bevezetett demokratikus formákat, de biztosította, hogy családtagjai töltsék be a legmagasabb tisztségeket.
Hozzájárulás Athén nagyságához
Úgy tűnik, hogy az athéni zsarnok politikájának célja az athéni városállam egységének és nagyságának növelése volt. Állami ellenőrzés alá vonta az Eleusziszban lévő nagy Démétér-kegyhelyet, és felépítette az első nagy misztériumcsarnokot (Teleszterion) a kultuszba való beavatás éves rítusai számára.
Athéné lett a fő istenség, akit minden athéni polgár tisztelt. Peiszisztratosz építtetett egy bejárati kaput (amelyet később leromboltak) az Akropoliszon. Az ő korából származó mészkőépítmények számos szobortöredékét találták meg az Akropoliszon.
Az athéni ipar és kereskedelem óriási mértékben bővült. Peiszisztratosz legfőbb hozzájárulása valószínűleg a belső nyugalom biztosítása volt.
A Peiszisztratosz által végrehajtott vallási és hazafias egyesítésnek köszönhetően Athén városállama nagy fejlődésnek indult. Ahogy Arisztotelész megjegyezte, közmondássá vált, hogy Peiszisztratosz uralkodása Kronosz kora, az aranykor volt.