Történelem

Áldozati állatnak szánták őket

Új felfedezés a macskák háziasításáról

Két új tanulmány szerint a macskák háziasítását az ókori egyiptomi rituális áldozathozatal sötét világa segíthette.

Áldozati állatnak szánták őket
Macskaszobrokat fedeztek fel a gízai szakkarai nekropoliszban
Fotó: AFP/Khaled Desouki

A tudományban két fő elmélet létezik a modern házimacskák (Felis catus) eredetéről. Az első szerint a macskák fokozatosan háziasodtak Európában a neolitikumban, a mezőgazdaság és így a növényekkel táplálkozó rágcsálók megjelenésével. A gazdák, akiknek kemény munkáját egerek és patkányok falták fel, talán ösztönözték a vadmacskák jelenlétét maguk körül, hogy levadásszák a rágcsálókat.

A második elmélet, amelyet új kutatások is alátámasztanak, azt sugallja, hogy a házimacskák eredete az ókori egyiptomiak rituális állatáldozat iránti szenvedélyében rejlik. A macskák iránt különösen nagy volt a kereslet, és ennek kielégítésére nagy mennyiségben kezdték tenyészteni őket, ami hozzájárult az egyre társaságkedvelőbb, szeretetteljesebb és engedelmesebb egyedek megjelenéséhez. Ezeket a szelíd kiscicákat valószínűleg később más kontinensekre adták el, és így a házimacskák elterjedtek az egész világon, számol be a vokrugsveta.ru.

Afrikai gének

Az első tanulmány szerzői, egy bioarcheológia, paleogenomika és más tudományágak szakértőiből álló nemzetközi csapat összehasonlította a házimacskák csontjait az európai vadmacskák (Felis silvestris) és az afrikai vadmacskák (Felis lybica) csontjaival, és arra a következtetésre jutottak, hogy a házimacskák genetikailag közelebb állnak az afrikai, mint az európai vadmacskákhoz.

A kutatók eredményei azt mutatják, hogy az egyedi genetikai tulajdonságokkal rendelkező házimacskák először a római terjeszkedés előtt, az i. e. első évezred elején jelentek meg Európában. Miután a Felis catus elterjedt Európában a római, a késő antik és a viking korban, a Felis silvestris populációja gyorsan csökkenni kezdett.

Szőrös migránsok

Az F. catus nem európai eredetét az eredmények is alátámasztják, írta a második tanulmány, amelyet egy másik nemzetközi szakértői csoport végzett.

A kutatók 70 ősi macska genomját elemezték Európa, Anatólia, Észak-Afrika, Bulgária és Olaszország területén levő régészeti lelőhelyekről, valamint modern házimacskák genomjait is, és megállapították, hogy a Felis catus őse a Felis lybica, az afrikai vadmacska.

„A házimacskák nem a neolitikus földművesekkel terjedtek el Európában, ahogy azt korábban gondolták. Ehelyett az eredményeink arra utalnak, hogy ezeket a macskákat az elmúlt kétezer évben hurcolták be Európába, valószínűleg Észak-Afrikából” – írják a tudósok.

A genetikai elemzés a házimacskák őseinek két terjedési hullámát is feltárta a Földközi-tenger térségében: ezek közül az első az i. e. első évezredben történt, amikor Észak-Afrikából vad macskapopulációt hoztak Szardínia szigetére. Az afrikai macskák európai kontinensen való elterjedésének második hulláma, amely a mai napig is tartott házimacskák megjelenéséhez vezetett, később történt.

Kapcsolódó írásaink