Történelem
A kínai Han-dinasztia volt a világ első szupergazdag birodalma?
Új kutatás szerint a kínai Han-dinasztia nagyobb vagyoni egyenlőtlenséggel működött, mint a Római Birodalom
A Nature Communications című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány közelebbről megvizsgálta, hogyan oszlott meg a vagyon az egyes birodalmakban. A tanulmányt Guido Alfani, az Università Bocconi, Michele Bolla és Walter Scheidel, a Stanford Egyetem kutatói vezették.
Elemzésük a jövedelemelosztásra összpontosított a Kr. u. 165 körüli Római Birodalomban és a Kr. u. 2 körüli Han Birodalomban, új betekintést nyújtva abba, hogy ezek az ókori hatalmak hogyan strukturálták gazdaságukat.
Bár a világ ellentétes végein helyezkedtek el, mindkét birodalomnak volt egy közös jellemzője: magasan szervezett kormányok, amelyek képesek voltak nagy régiók erőforrásainak összegyűjtésére. Ez a központi irányítás lehetővé tette számukra, hogy szelektíven osszák újra a javakat, ami gyakran növelte a társadalmon belüli egyenlőtlenséget.
Az új módszer szerint a Han-kínában nagyobb volt az egyenlőtlenség
A kutatók új módszert dolgoztak ki az egyenlőtlenségek mérésére – nemcsak a régiókon belüli jövedelemkülönbségek összehasonlításával, hanem a régiók közötti különbségek vizsgálatával is. Ez a szélesebb körű megközelítés feltárta, hogy az egyenlőtlenség az ókori Kínában olyan szinteket érhetett el, amelyeket a történészek korábban nem ismertek fel.
A várakozásokkal ellentétben a Han Birodalom a kettő közül az egyenlőtlenebbnek bizonyult. A tanulmány alapján a Han-kormány lényegesen több vagyont vont ki a lakosságból, mint Róma.
Míg a római gazdaságot a földbirtokosok uralták, virágzó kereskedelmi útvonalakkal és városi központokkal is rendelkezett, amelyek a középosztálybeli lakosságot támogatták. Ezzel szemben a Han Kína gazdasági ellenőrzése a császár és hivatalnokai kezében összpontosult, ami az adók és a források agresszívebb beszedéséhez vezetett.
Ez a megállapítás megkérdőjelezi azt az általános nézetet, hogy a konfuciánus eszmék, amelyek a társadalmi harmóniát hangsúlyozták, igazságosabb társadalmat eredményeztek. Ehelyett a tanulmány azt mutatja, hogy a központosított császári uralom gyakran az állami ellenőrzést helyezte előtérbe a gazdasági egyensúly helyett.
Az egyenlőtlenség és a dinasztiák bukása
A tanulmány egyik legmegdöbbentőbb következtetése a növekvő egyenlőtlenséget a politikai összeomlással hozza összefüggésbe. A kutatók szerint a Han-dinasztia nagyfokú gazdasági koncentrációja hozzájárulhatott a dinasztia végső bukásához. Az egyenlőtlenség elmélyülése valószínűleg nyugtalanságot, belső konfliktusokat és lázadásokat szított – olyan tényezőket, amelyek meggyengítették az államot, és előkészítették az utat a végéhez.
Ehhez képest Rómában is voltak társadalmi feszültségek. Politikai struktúrája azonban alkalmazkodóbb volt, és tovább fennmaradt. A birodalomnak sikerült több belső válságot is átvészelnie anélkül, hogy azonnal összeomlott volna. A kutatók szerint ez a különbség részben annak tudható be, hogy az egyes rendszereken belül hogyan szervezték és osztották újra a vagyont, írta a Greekreporter.
A tanulmány Rómán és Kínán túlra is kiterjesztette elemzését. Összehasonlította az 1492-es azték birodalommal, amely az adatok szerint még magasabb szintű erőforrás-kitermelést mutatott.
