Történelem
Valóban összeomlott a maja civilizáció?
Új megvilágításba került a legvirágzóbb kultúra végéről alkotott kép

Írott és régészeti bizonyítékok alapján a maják ősei legalább a Kr. e. 19. század óta lakják a Yucatán-félszigetet és környékét. Prosperáló birodalmuk Kr. u. 200 és 900 között élte fénykorát, ezt nevezzük a klasszikus korszaknak – írja a Life.hu.
Ebben az időszakban olyan pompás városállamok voltak a központjaik, mint Chicén Itzá, vagy Tikál, melyek romjai a mai napig ámulatba ejtik az embereket.
Az egykor fényes civilizáció Kr. u. 900 és a spanyol konkvisztádorok 1540-es évek megjelenése közötti időszakban posztklasszikus korszakát élte, árnyéka volt régi önmagának, amit egy összeomlásnak köszönhetett. Utóbbi állítást kérdőjelezte meg a kutatás.
A roppant városromok könnyen megtévesztik az embert, mert elterelik a figyelmét az apró részletekről, de a kutatók munkáját a Yucatán-félszigeten lévő áthatolhatatlan dzsungelek sem tették egyszerűvé.
Az ún. lidar, egy lézer alapú távérzékelési rendszer több falu és város nyomaira bukkant a Közép-amerikai dzsungelben. Ez rávilágít, hogy nem összeomlás, hanem átalakulás volt: a politikai és természeti változások miatt a lakosság a városokból vidékre költözött.
A maja civilizációnak a posztklasszikus időszak valójában az alkalmazkodás és újjáépülés diadalmenete volt.
Ebben a korszakban épült fel az egykori főváros Chicén Itzá romjain Mayapan városa, ami a későbbi központ lett. A maja kultúra szívósságát az is jól jelzi, hogy utolsó nagyobb maja városállam, Nojpetén csak 1697-ben esett el. A maja nyelveket mintegy hatmillióan beszélik a mai napig és kultúrájuk jó részét is sikerült megőrizni a maják ma is élő leszármazottainak.
A maja civilizáció történetének megértéséhez azt kell tisztázni, hogy nem egy egységes birodalomról, hanem egymással szoros kapcsolatban álló városállamokról van szó, melyeket a kultúra és kereskedelem fűzött össze.
Az összeomlás végén kártyavárként omlottak össze ezek a városállamok, mely folyamat több generáció alatt ment végbe.
Valószínűleg a városállamok rivalizálása következtében kialakult politikai instabilitás, a városok túlnépesedése miatti kimerülő természeti erőforrások, aszály, háborúk okozták a dicső ősi maja kultúra pusztulását. Amit most már jól tudjuk, hogy valójában nem összeomlás, hanem átalakulás volt.