Történelem

Ezeket az ételeket fogyasztotta szívesen Petőfi Sándor

Nemzeti költőnknek több nagy kedvence is volt

A kor legfontosabb társadalmi gyülekezőhelyeinek számító kávéházak napi háromszori étkezést biztosítottak a vendégek számára. Változatos étel- és itallappal várták őket – erről ír a mindmegette.hu.

Ezeket az ételeket fogyasztotta szívesen Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
Fotó: Wikipedia

Reggelire általában kávét, csokoládét és tejet szolgáltak fel. Ehhez kuglófot, kalácsot, aprósüteményeket és gyümölcsökkel, magvakkal dúsított deákkenyeret kínáltak. Pillwax Károly azzal népszerűsítette az Uri utcai kávéházát, hogy ott a kávéhoz „reggelienkint fris tejföl vagyon”.

A meleg konyhával nem rendelkező kávéházakban is lehetett kapni legalább egy kolbászt fehér kenyérrel. Petőfi a fokhagymás kolbászt kedvelte. De szerette a töltött tojást is.

A kor hétköznapi konyhája egyszerű volt: húsleves, hurka, kolbász, dunai halak, gulyás, pörkölt, rostélyos, sült és rántott csirke. Ekkoriban jött divatba a paprika, a hagymás alap és osztrák hatásra a zsírban sütés.

Petőfi Sándor állítólag reggelire is szívesen evett gulyást. Kedvelte a finom pecsenyehúsokat, a túrós tésztáról pedig az Úti levelekben is megemlékezik: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”

Kukoricagombócokat pedig még maga is főzött közlegény társai számára, mint ahogy az Úti jegyzetekben állítja.

A galuska és a gombóc felbukkan a János vitézben is: „Nesze, galuskának elég lesz e darab, aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd!” – a főhőst kínálják így a kősziklákat eszegető óriások.

A kortársak beszámolói szerint költőnk szerette a rostélyost is.

Jókai Mórtól is kiderült néhány információ, aki az „Aki holta után áll bosszút” című kisregényében így emlékezik: „Színház után elmentünk vacsorálni a Sperlbe (ott volt a Váci-utcán egy kurta kocsma), oda járt Petőfi rendesen. Télen szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos csiga-bigát (helix hortensis), ecettel, tormával, amitől én irtóztam, és hozzá karlócai ürmöst ivott (egy pisztolyt esténként = 2 deci).”

Akkoriban egyébként sokan ettek éti csigát. A szegények forró vízben megfőzték, a házától megszabadították, majd vöröshagymás zsíron megsütötték és tojást ütöttek rá. A gazdagok burgundi módra, fűszervajjal készítve, a kifőzött házába visszatöltve fogyasztották.

Kapcsolódó írásaink