Ki volt Artúr király?

Ám e látszólag időtlen mitológiai alak ereje ellenére van egy kérdés, amely a tudósokat és a közvéleményt egyaránt megdöbbentette: vajon a Szerző legendája valós személyen alapult?

Sajnos – annak ellenére, hogy sokan vannak, akik úgy vélik, létezett egy élő, lélegző király, akit Artúrnak hívtak –, nincs történelmi bizonyíték, amely ezt alátámasztaná.

A legenda egy történet.

Az biztos, hogy Artúr története az évszázadok során különböző átalakulásokon és átdolgozásokon ment keresztül, amelyek során a ma ismert mitikus vonások közül több is hozzáadódott. Ahhoz tehát, hogy történelmi szempontból megértsük, vissza kell mennünk az időben.

Néhány elszórt utalástól eltekintve a Kr. u. 12. századig nem igazán hallunk említést Artúrról. Geoffrey of Monmouth walesi szerzetes The History of the Kings of Britain (Britannia királyainak története) című művében nyújtja az első átfogó beszámolót e karakter életéről.

Monmouth szerint Artúr története egy meglehetősen sötét eseménnyel kezdődik, amikor Merlin (egy másik összetett figura a maga csavaros legendájával) Uther Pendragon királyt (aki minden bizonnyal nem valós személy) Cornwall hercegének képmására alakította át. Ez azért történt, hogy Uther a herceg feleségével, Ygernával tölthesse az éjszakát. Ez alatt az éjszaka alatt Artúr Tintagel erődítményében fogant meg.

Innen Artúr hatalmas vezetővé válik, aki megörökli a brit trónt, és népét számos epikus és véres csatában vezeti a szász betolakodók ellen. Később kiterjeszti királyságát Írországra, Izlandra, Norvégiára és Galliára, de végül unokaöccse, Mordred meggyilkolja.

Ebben a beszámolóban nincs szó Camelotról, Lancelotról, a Szent Grálról, a kardjáról vagy a kerekasztal hősies lovagjairól. Ezeket a tulajdonságokat később adták hozzá a szerzők, akik Artúrt a kor romantikus elképzeléseihez akarták illeszteni. Ez valószínűleg jó lépés volt, hiszen egy hatodik századi vezér valószínűleg kevésbé lett volna „lovagias" és sokkal brutálisabb.

Monmouth története semmiképpen sem tekinthető történelmi ténynek. Már a maga korában is kritizálták, hogy elemeket fabrikált, miközben különböző walesi költeményekből és forrásokból származó darabokat kevert össze.

De mi a helyzet a Monmouthot ihlető versekkel; utalhatnak-e egy valós személyre?

Annak ellenére, hogy Artúr történetének alapjai kétségesek, vannak, akik azt állítják, hogy elbeszélését kisebb-nagyobb mértékben valamiféle ötödik vagy hatodik századi vezér ihlette, akit a walesi költészetben megörökítettek.

Ezek szerint a római megszállás végén felbukkant egy vezető, aki a pogány szász betolakodók ellen vezette az ekkorra már többnyire kereszténnyé vált briteket, és ennek a hősnek a neve Artúr volt... talán. Egy Y Gododdin című versben például, amely valamikor i.sz. 540 és 640 között íródott, egy elesett katonát egy másik Artúr nevű hőshöz hasonlítanak. Feltehetően volt tehát egy korabeli alak, aki eléggé ismert volt ahhoz, hogy ez a hasonlítás jelentőséggel bírjon.

Egy másik, ugyanebből az időszakból származó költeményben Gildas szerzetes felidézte, hogy egy Ambrosius Aurelianus nevű hős hogyan vezette győzelemre a briteket egy hatodik századi csatában, amelyet Badon Hill-i csataként ismertek. Néhány évszázaddal később azonban egy másik, Nennius nevű szerzetes egy másik harcost, Artúr nevű harcost írt le, aki a briteket vezette ebben a csatában (és még 11 másikban is). Lehetséges, hogy Nennius beszámolója ihlette Monmouth későbbi történéseit, bár ebben nem lehetünk biztosak.

Ez azt jelenti, hogy valóban létezett egy Artúr nevű történelmi személyiség? Nos, egyesek szeretik ezt gondolni, de őszintén szólva nem úgy tűnik. Mint fentebb említettük, a középkori krónikások szerették a tényeket a fikcióval vegyíteni, és sok ilyen beszámoló több száz évvel az események után keletkezett.

Mégis, sokan vannak, akik gyertyát tartanak a Valaha volt és eljövendő király mögötti valóságnak. Sajnos a történelem még nem szolgáltat számunkra semmi szilárd alapot, amire ezt a reményt alapozhatnánk.