Történelem

Ez az álmos falu a középkorban a hatalom és a kereskedelem központja volt

Mesél egy 600 éves középkori hajóroncs

Tengeri régészek nemrégiben visszatértek egy elsüllyedt középkori hajóroncs helyére, hogy új geofizikai felmérést végezzenek, remélve, hogy többet tudnak felfedezni a hajó rég elfeledett történetéből – írja az IFLScience.

Ez az álmos falu a középkorban a hatalom és a kereskedelem központja volt
Johan Christian Dahl Avaldsnesi templom című festménye
Fotó: Wikipedia/Johan Christian Dahl

Az Avaldsnes-hajó néven ismert 600 éves roncs egy sekély, kevesebb mint 1 méter mély vízben, árapály közeli környezetben található Avaldsnes, a délnyugat-norvégiai Karmøy szigetén található Avaldsnes település közelében.

A hajóroncs jól ismert, és évtizedek óta tanulmányozzák. Most, egy robotcsónak, az úgynevezett autonóm felszíni jármű (ASV) segítségével a csapat geofizikai adatokat gyűjtött a leletről és a környező területről, így pontos 3D-s modellt tudtak készíteni a hajóroncsról.

"Végső soron a részletes 3D modell olyan lényeges információkat tárhat fel, mint a beágyazott maradványok vízszintes és függőleges eloszlása, a hajótest szerkezete és a hajóroncs építési részletei" - írták a tanulmány szerzői a tanulmányban.

Avaldsnes ma egy álmos, mindössze néhány ezer fős falu, de a korai bronzkortól a középkor végéig a hatalom és a kereskedelem nyüzsgő központja volt.

A középkorban a tengerparti településen egy megerősített királyi palota és egy kulcsfontosságú kikötő is volt, amelyet a Hanza-szövetség, a közép- és észak-európai kereskedőcéhek és piaci városok óriási szövetsége használt.

A roncs egy közepes méretű kereskedelmi hajó, amelyet a kutatók "kiválóan képzett hajóépítők által épített, finom hajónak" írnak le. Faanyagának korábbi elemzése szerint a hajó a mai Lengyelország területén, a Visztula torkolatvidékén készült Kr. u. 1395-ben. Röviddel ezután elsüllyedt egy fedélzeti tűz következtében, valószínűleg i.sz. 1399 és 1415 között.

A régészek azt is felfedezték, hogy a deszkák közé állati szőr és moha került, hogy tömítőanyagként szolgáljon. Gallyakból készült szőnyegek nyomaira is bukkantak, amelyeket talán arra használtak, hogy megvédjék a rakományt a nedvességtől és a zord időjárástól.


Kapcsolódó írásaink