Történelem
Tévhit, hogy őseink elsősorban nagyobb állatokra vadásztak
A korai emberek 400 000 évvel ezelőtt hódokat is ettek

Figyelemre méltó, hogy a maradványok többsége fiatal, kifejlett hódoké volt, ami arra utal, hogy szándékos stratégiát alkalmaztak a tapasztalatlan, de kifejlett, zsírban gazdag állatok megölésére. A zsírnak mint alapvető táplálékforrásnak a pleisztocén idején való ilyen hangsúlyozása megkérdőjelezi a korai emberek táplálkozási szokásaival kapcsolatos korábbi feltételezéseket. A vágásnyomok eloszlási mintázata alapján az is valószínű, hogy a hódokat a bőrükért vették célba.
„A hódmaradványok kiváló csontkonzerváltsága lehetővé tette a különböző testrészeken azonosított vágásnyomok dokumentálását. Ezek teljes tetemek kiaknázásáról tanúskodnak, a legtöbb nyom a nyúzást és az azt követő feldarabolást dokumentálja" – mondták a tanulmány szerzői.
Sabine Gaudzinski-Windheuser professzor kiemeli a felfedezés jelentőségét a korai hominin táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítésében. Újragondolásra kerül az az elterjedt nézet, hogy a korai európaiak nagyjából 50 000 évvel ezelőttig elsősorban nagyvadakra támaszkodtak, és ez egy sokkal korábbi és változatosabb táplálkozási spektrumot mutat be ezen ősi emberi populációk körében.