Történelem

Birkák és borjak vérét öntötte a betegek ereibe egy orvos

Azt hitte, az megfiatalítja őket

Az orvostudomány és a szépségipar történetében rendszeresen bukkantak fel furcsábbnál furcsább ötletek, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig valaki működőképesnek gondolt, kevés volt azonban közülük annyira hátborzongató, mint amivel egy orvos a 17. század derekának Párizsában próbálkozott – írja a 24.hu.

Birkák és borjak vérét öntötte a betegek ereibe egy orvos
Az első sikeres emberi vérátömlesztés, 1667. június 15.
Fotó: wikimedia.org

1667 tavaszán izgalmas hír járta be a francia fővárost: egy sikeres kísérlet eredményeként első alkalommal hajtottak végre állatból emberbe való vérátömlesztést azzal a céllal, hogy az remélhetőleg jót tesz majd a pácienssel – írja a Public Domain Review.

Az ötlet létjogosultságát már ekkor vitatták, a franciák pedig két táborra oszlottak: egyikük támogatta, másikuk pedig mélyen elítélte azt, orvosi vagy épp filozófiai okokra hivatkozva. Az előkelő szalonoktól a királyi udvarig mindenkit foglalkoztató ügy középpontjában egy Montpellier-ből indult fiatal orvos, Jean Denis állt, aki úgy gondolta, hogy az állati vértől az őrültek józanná, a betegek egészségessé, az életüket meghosszabbítani vágyók pedig fiatalabbá válnak.

A tehetséges sebész, Paul Emmerez segítségével Denis 1667 júniusa, illetve 1668 januárja közt számos beteget kezelt a fiatal tehenek, bárányok vagy épp kecskegidák nyaki artériájából gyűjtött vérrel: ketten nem élték túl a beavatkozást, hárman viszont a feljegyzések szerint meggyógyultak, sőt, meg is fiatalodtak.

Denis ötletének elsöpréséhez persze egy nagy port kavart halálesetre is szükség volt: Antoine Maury de Saint-Amant szifilisze okozta pszichiátriai problémáit 1667 karácsonya előtt kétszer is bárányvérrel próbálták kezelni, a tünetek január végére azonban visszatértek, így egy harmadik kezelésre is sor került, amelyet a férfi már nem élt túl.

A történet ezzel persze nem ért véget, hiszen özvegye még a boncolás előtt megszervezte a temetést, majd azonnal beperelte Denist. A bíróság jó eséllyel az orvos bűnössége felé hajlott, hamarosan azonban kiderült:

Saint-Amant-t felesége saját felesége gyilkolta meg arzénnal, a per ötlete pedig az egyetem három tanárától származott, akik így próbálták meg besározni a pályatársukat.

Denis végül úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a kockázatos műveletet, a lehetőség pedig rövidesen mindenki előtt bezárult, hiszen a parlament 1670-ben minden orvost eltiltott a transzfúzióktól, az erre hozott törvényt pedig csak az 1789-es francia forradalom után helyezték hatályon kívül.

Kapcsolódó írásaink