Történelem

A szkíták emberi bőrből is készítettek tegezeket

Az emberi bőr hasznosítása talán az elhunytak tiszteletének jele volt, de az is lehetséges, hogy ezzel fejezték ki hatalmukat a legyőzöttek fölött

Egy friss tanulmány alapján a szkíta harcosok legyőzött ellenségeik bőréből készült bőr tokokban hordták nyilaikat – számol be az Arkeonews alapján az ng.24.hu.

A szkíták emberi bőrből is készítettek tegezeket
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Ina Fassbender

Egy friss tanulmány alapján a szkíta harcosok legyőzött ellenségeik bőréből készült bőr tokokban hordták nyilaikat – számol be az Arkeonews. A szkíták (Krisztus előtti 6–3. század) az ősi eurázsiai sztyeppéken élő nomád nép volt, amely vad természetéről, illetve kimagasló íjászati és lovászati tudásáról volt ismert – olvasható az ng.24.hu oldalán.

A szkíták állítólagos brutalitásáról a híres görög történetíró, Hérodotosz számolt be. A forrás alapján a nomád harcosok áldozataik koponyáját ivópohárként használták, itták ellenségeik vérét, skalpjaikat kéztörlőnek használták, egyes szkíták pedig ellenségeik jobb kezéről levágták a bőrt, és abból tegezfedőt készítettek.

Luise Ørsted Brandt, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és kollégái a közelmúltban tudományos megerősítést adtak Hérodotosz egyes megállapításainak. A csapat 14 ukrajnai szkíta lelőhelyről származó 45 bőrminta fehérjéit elemezték, hogy meghatározzák az adott bőr forrását.

Kettő kivételével mindegyiknél azonosították a fajt, a minták többsége lótól, szarvasmarhától, juhtól vagy kecskétől származott. Két, tegezhez tartozó bőr ugyanakkor emberi eredetű volt, ami megerősíti Hérodotosz leírását – a tarsolyok többi része állati bőrből készült.

Fontos megjegyezni, hogy nem a szkíták voltak az elsők, akik emberi bőrt hasznosítottak hasonló módon, a felfedezés ennek ellenére izgalmas, hiszen értékes betekintést nyújt a szkíták kulturális szokásaikba. Az emberi bőr hasznosítása talán az elhunytak tiszteletének jele volt, de az is lehetséges, hogy ezzel fejezték ki hatalmukat a legyőzöttek fölött.

Kapcsolódó írásaink

Különleges régészeti lelet

ĀAz egykori visegrádi királyi palotában talált, hétszáz éves aranyozott ezüstékszer akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette