Középkori kéziratra bukkantak Kolozsváron

A kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba. A templom plébánosa szerint az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot.

Jelenleg ez az egyetlen középkori kézirat, amelyet a Szent Mihály római katolikus plébániai levéltárban őriznek. Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt. A kolozsvári kézirat első oldalai rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette, ezért restaurálásra szorul. A gótikus kötés ellenben szerencsére jó állapotban van.

A kéziratot elsőként Adrian Papahagi, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta, aki egy, a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött kötettel való kapcsolatát is felismerte.

A szakértő szerint a kolozsvári kódexet 1470-ben másolták. Lyrai Miklós (1270–1349) ferences szerzetes négy evangéliumhoz írt kommentárjait és Paulus, Burgos érseke (1351–1435) ezekhez fűzött kommentárjait tartalmazza. Az 1471-re datált gyulafehérvári kötetben a két szerzőnek az Újtestamentum többi részéhez írt kommentárjai vannak, mindkettőt német nyelvterületen másolhatták.

A professzor szerint a két könyv mérete megegyezik, korabeli gótikus kötésüket azonos mintákkal, fémdarabokkal díszítették. Mindkét kéziratot lánccal kötötték, de ez csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn. Egyazon könyvkötő műhelyben készültek a kolozsvári plébánia vagy a ferencesek megrendelésére – véli a kutató, aki szerint a Battyáneumban lévő kötet is Kolozsvárról került Gyulafehérvárra.