Történelem

Halottak csontjaiból sütötték a kenyeret Párizsban

Az örökösödési háború részeként IV. Henrik 1590-ben Párizs ellen vonult, és miután ostromgépekkel nem volt különösebben jól felszerelve a leendő uralkodó, egyszerűbb taktikát választott: csapataival letarolta a környékbeli falvakat a város élelmiszerellátó-láncának megsemmisítése érdekében (többek között szélmalmokat is felgyújtott, hogy lehetetlen legyen lisztet őrölni), majd egyszerűen a kivárásra játszott, megpróbálta kiéheztetni a várost – számolt be a Promotions.

Halottak csontjaiból sütötték a kenyeret Párizsban
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Ahogy fogyott az étel, Párizs lakói úgy kényszerültek egyre bizarrabb megoldásokra. Első körben csak a háziállatokat vágták le, később jöhettek a kutyák és macskák, még később a város zöldjének lelegelése, de a legbizarrabb étel minden kétséget kizáróan Madame de Montpensier kenyere volt – írták.

Bár az étel manapság úgy hangozhatna, mint valamilyen gourmet-előkelőség, a valóság nagyon távol áll ettől: a párizsiak ez azt ételt az „őseik csontjából" készítették – a kenyérsütéshez használt lisztet a kihantolt elhunytak csontjának ledarálásával állították elő. Az emberi csont (főleg a már hosszú ideje eltemetetteké) nem igazán tartalmaz semmilyen, az emberi szervezet számára hasznosítható tápanyagot, így a bizarr étel nem oldotta meg a párizsiak gondjait: mintegy 40–50 ezer áldozata volt Párizs ostromának, ami sikertelenül zárult, miután a spanyol csapatok áttörték az ostromgyűrűt, és ételt is bejuttattak a városba. IV. Henriket a párizsiak csak 1594-ben fogadták el, miután áttért katolikus hitre – írta a lap.

Kapcsolódó írásaink

Front, ostrom, újrakezdés

ĀA csendőrlaktanyában már oroszok voltak, és az utcai harcokban bejutottak a házunkba, áttörték a belső közfalakat, és úgy nyomultak előre – emlékezett vissza a harcokra Sárosi Ervinné