Ősi lelőhelyekre bukkantak Szerbiában

A bronzkorban Európában komplex kereskedelmi hálózat fejlődött ki, a Kárpát-medencét azonban a lelőhelyek ritkasága miatt peremvidéknek tekintik, nem tisztázott, pontosan milyen mértékű volt a kulturális kapcsolat a többi régióval. Az új eredmények révén pontosabb kép alakulhat ki a korabeli, a mai Magyarországot, Romániát és Szerbiát magába foglaló területről – írták.

A most megfigyelt lelőhelyek egy 150 kilométeres övezetben húzódnak a Tisza mentén. A kutatók úgy gondolják, a struktúrák olyan egykori települések nyomai, amelyek aktívan részt vettek 3600 évvel ezelőtt a kontinens virágzó kereskedelmében.

A régészek kerámiatöredékeket, gabonaőrléshez használt köveket és állatcsontokat találtak a felszínen. A kutatók, az edénydarabokat a térség ismert leleteivel összehasonlítva, arra jutottak, hogy a tárgyak az időszámítás előtt 1550 és 1200 közötti periódusból származnak. Az állatcsontok szénizotópos elemzése megerősítette ezt az időtartományt – írták.