Történelem

Itt az emberi civilizáció legtitokzatosabb építménye

Az archeológusok számára gyakran jelent komoly kihívást a rég letűnt civilizációk emlékeinek helyes értelmezése

A dél-amerikai kontinens különösen gazdag az olyan szokatlan ősi struktúrákban – gondoljunk csak a híres Nazca-vonalakra –, amelyekről mind a mai napig nem tudni, hogy kik, és milyen célból alkothatták meg ezeket – írja az origo.hu.

Itt az emberi civilizáció legtitokzatosabb építménye
A régészek a perui Lima városában (képünk illusztráció)
Fotó: Klebher Vasquez / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Amíg csak a magasból értelmezhető titokzatos Nazca-vonalakat mindenki jól ismeri, ezzel szemben a nem kevésbé rejtélyes cajamarquillai üregekről már sokkal kevesebben hallottak, noha az eredetüket és funkciójukat ugyanúgy homály fedi, mint a híres geoglífákét.

Titokzatos krátermező az Andok tövében.

Peru különösen híres a letűnt dél-amerikai civilizációk gyakran monumentális, sokszor pedig meghökkentő emlékeiről. Amíg a világ egyik leghíresebb historikus műemléke, az egykori Inka Birodalom fővárosa, Machu Picchu romjai szinte mindenki számára jól ismertek, a Limától délkeletre fekvő Jicamarca-völgy rejtélyes üregeiről sokan még csak nem is hallottak, pedig az archeológus-szakértők ezt tartják az emberi civilizáció egyik legrejtélyesebb építmény-együttesének. A Jicamarca-völgy vidékét bő másfél évezrede – még jóval az Inka Birodalom felemelkedése előtt –, egy ősi népcsoport, a huarik népesítették be.

Amikor a Rimac folyó térségében még a huarik éltek, a mai rendkívül száraz éghajlattól eltérően a vidéket bőséges esők öntözték, lehetővé téve a huari civilizáció felvirágzását. A térség mivel igen gazdag a prehistorikus emlékekben, már régebb óta valódi aranybánya a régészek számára. Az észak-déli irányú 26-os főút mellett fekvő völgyben a főúttal párhuzamosan fut az a másfél kilométer hosszú 20-40 méter széles sáv, amely szorosan egymás mellé vájt üregek halmazából álló mesterséges építmény.

Az úgynevezett cajamarquillai üregeket még a múlt században, 1932-ben fedezték fel, amelyek azóta is komoly fejtörést okoznak a tudósok számára.

Robbantás-szerű furcsa katlanban végződik a mesterséges gödörszőnyeg

A szakemberek között csupán egyetlen kérdésben van konszenzus a cajamarquillai üregekről; hogy ezek emberkéz alkotta mesterséges, nem pedig természetes eredetű képződmények. Az egymás mellé vájt üregek egységesen 100-150 cm mélyek, az átmérőjük pedig kettő méter körüli. A magasból nézve élesen elütnek a környezetüktől, ami pedig külön furcsaság, hogy nem csak a völgy sík részét fedik, hanem „felkúsznak„ a meredek, helyenként 20-40 fokos lejtőszögű sziklás hegyoldalra is. A mesterséges kráterek tömegéből álló „szőnyeg” északi vége egy különleges, a környezetétől élesen elütő katlanba torkollik.

A szűk és meredek falú katlan sötét színe jelentősen eltér a környezetétől, ami egyeseket arra emlékeztet, mintha robbantással alakították volna ki a szabályos formájú teknőt a kemény sziklában.

A gödrök közül a legtöbb a talajba vájt szabályos kör alakú mélyedés, de akadnak közöttük agyaggal kitapasztatott, illetve téglával kirakott oldalú építmények is. A mesterséges kráterek tervszerűnek látszó szabályos elrendeződést mutatnak a magasból nézve. (Az 1932-ben történt felfedezésük is úgy történt, hogy repülőgéppel szálltak el a Jicamarca-völgy felett.)

Egy-egy gödör kivájásához hozzávetőleg egy köbméter sziklát kellett kitermelni, ami több mint másfél ezer éve igencsak fáradságos munkával volt megvalósítható ebben a környezetben. Már emiatt is önként adódó kérdés, vajon mi lehetett ezzel az építtetők célja? A szakemberek lassan egy évszázada keresik erre a választ, de eddig még minden konkrét eredmény nélkül.

A gabonatárolóktól az idegenekig.

A rejtélyes cajamarquillai üregek nemcsak a régészek fantáziáját mozgatták meg. Számos különféle – nem egyszer erősen sci-fi ízű – magyarázat született már a Jicamarca-völgy mesterséges krátermezejének eredetéről, helyenként nem mellőzve az összeesküvéselmélet-szerű teóriákat sem. Felvetődött, hogy a gödrök rengetege ősi kultikus temető lehetett egykor. Ennek azonban ellentmond, hogy a több mint hatezer gödör egyikében sem találtak emberi maradványokat.

De nemcsak csontok, hanem semmilyen más egyéb tárgyi lelet sem került elő a cajamarquillai üregekből. Egy másik teória úgy véli, hogy eredetileg víztározó lehetett az építmény-együttes, de ez az elképzelés több ponton is sántít. Erősen megkérdőjelezhető, hogy a - részben - meredek hegyoldalba vájt sekély üregek hogyan lettek volna alkalmasak víz tárolására, legalábbis a fizika elemi szabályaiból kiindulva. A régészeti feltárások pedig azt mutatják, hogy a gödrök vélelmezett keletkezési idején nem volt lakott település a mesterséges krátermező közelében, ami szintén kérdésessé teszi a víztároló-hipotézist. Mások szerint a gödrök rendszerének védelmi, katonai funkciója lehetett, bár azt már nem részletezik, hogy miként.

A völgyet magas és meredek hegyek, illetve sziklafalak övezik, amelyek eleve természetes védelmet biztosítottak az ott élők számára, a lövészteknő pedig a modern hadviselés találmánya. Egyesek abban vélték megtalálni a magyarázatot a cajamarquillai üregek funkciójára, hogy azok gabonatároló hombárok lehettek. Azt az ellentmondást viszont már nem oldották fel e teória hívei, hogy vajon a völgy mélyén elnyúló síkságon megtermelt gabonát ugyan miért cipelték volna fel fáradságos munkával az ettől nagy távolságra fekvő meredek hegyoldalra, hogy később, amikor szükséges ugyanilyen módszerrel szállítsák vissza.

Természetesen az ufó-hívők sem maradtak ki a találgatók táborából.

Erich von Däniken-t követve, aki a Nazca-vonalakban az idegenek ősi leszállóhelyét vélte felfedezni, egyes élénk fantáziával megáldott ufó-rajongók a cajamarquillai üregeket is az idegenek alkotásának, illetve „kódolt üzenetének„ vélik.

Ezt a meggyőződésüket csak tovább erősíti, hogy a cajamarquillai krátermező közelében építették fel a világ legnagyobb URH-radarját, a magaslégköri jelenségek tanulmányozására. Az ufó-teória hívői szerint a magaslégkör-kutatás azonban csak porhintés, hogy eltitkolják a nagy teljesítményű radarállomás valódi rendeltetését a közvélemény előtt. Ami viszont tény, hogy máig nincs elfogadható tudományos magyarázat a cajamarquillai üregek eredetére.

Kapcsolódó írásaink