Történelem

Új felfedezések a Gonioi római erődben

Gonio legkorábbi említése a Kr. u. 1. századból származik

Korábbi ásatások során több száz bronzérmét találtak, amelyek a Legio X Fretensis „a szoros tizedik légiójának” Goniónál való tartózkodásáról tanúskodnak. Az érmék valószínűleg a júdeai kincstárból származnak, és a X Fretensis szállította őket, amikor Traianus császár uralkodása idején a parthusok elleni hadjáratra indultak – írja a HeritageDaily.

Új felfedezések a Gonioi római erődben
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A legutóbbi ásatási szezonban egy lengyel–grúz misszió, élén dr. hab. Radosław Karasiewicz-Szczypiorsk, a Varsói Egyetem munkatársa, egy kőlapba vésett latin nyelvű felirat töredékét tárta fel, amely két fennmaradt betűt mutat.

Egy másik figyelemre méltó felfedezés egy karneol drágakő, amelyen Minerva, a római istennő képe látható, akit a bölcsességgel, az igazságossággal, a joggal, a győzelemmel és a művészetek pártfogójával hoztak kapcsolatba.

Minerva a stratégiai hadviselést is képviseli, nem pedig az erőszakot, ellentétben a háború istenével, Marssal. A drágakő eredetileg egy gyűrűn volt, amely a kutatók szerint valószínűleg egy magas rangú tiszt vagy talán a helyőrség parancsnoka tulajdonában lehetett.

Az ásatások során egy Kr. u. 1. századból származó fazekaskemencét is találtak az erőd központi részén, amely az ókorban az erőd falain kívül helyezkedett el, amíg az erőd alapterületét később ki nem bővítették.

A régészek feltételezik, hogy a kemencét borosamforák gyártására használhatták, mivel az egyik ilyen szállítóedényt a helyszínen találták meg. Ezt támasztják alá a korábbi ásatások is, ahol az erődön kívül egy Kr. u. 2–3. századból származó szőlősajtót tártak fel, amely a helyi bortermelésre utal.

Kapcsolódó írásaink