Történelem

Az emberi koponyákból emelt azték torony újabb részét tárták fel

Egykor a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt

A tornyot egy mexikóvárosi épület felújításakor fedezték fel az egykori azték főváros, Tenochtitlán egyik főtemploma, a Templo Mayor ásatási terület szomszédságában még 2015-ben. Akkor 676, mészbe és több ezer csontmaradványba ágyazott koponyát találtak, a mostani ásatás alkalmával 119 darab koponyát – írja az erdekesvilag.hu.

Az emberi koponyákból emelt azték torony újabb részét tárták fel
Az emberi koponyákból emelt azték torony
Fotó: AFP/Hemis/hemis.fr/Guiziou Franck

A történészek úgy vélik, a nagyjából hat méter átmérőjű torony egykor a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt.

A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően. A spanyol konkvisztádorok megérkezése előtt a közép-amerikai kultúrák egy részénél szokás volt, hogy koponyafalat – az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, emeltek a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására.

A számos mezoamerikai civilizációban fellelhető „tzompantli” vagy koponyaállvány egy olyan faállvány vagy palánk, amelyet háborús foglyok emberi koponyáinak nyilvános bemutatására használtak. Ez egy állványszerű oszlopszerkezet, amelyre fejeket és koponyákat helyeztek el (a koponyákat oldalirányban átszúrták vagy befűzték e vízszintes karók mentén). A Maya régiókban gyakoribb alternatív elrendezés az volt, hogy a koponyákat egymásra kell rakni a függőleges oszlopok mentén.

A szakemberek szerint a két részletben feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortés vezetésével 1521-ben elfoglalták a területet. Az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.A modern Mexikóvárost egyébként az egykori azték főváros, Tenochtitlán maradványaira építették.

„A Templo Mayor újra és újra meglep minket, a Huey Tzompantli kétségtelenül az elmúlt évek egyik legnagyobb régészeti felfedezése az országunkban” – mondta Alejandra Frausto, Mexikó kulturális minisztere.

A régészek a tornyon három építési szakaszt azonosítottak, melyek az 1486 és 1502 közötti időszakban zajlottak.

Már a 2015-ös lelet új megvilágításba helyezte az azték birodalom emberáldozati kultúráját, mivel az építményt alkotó több száz koponya között gyermekek és nők maradványait is felfedezték. A leleteket tanulmányozó szakértők arra számítottak, hogy kizárólag férfiak, pontosabban csak fiatal férfiak koponyáira fognak bukkanni, hiszen ők voltak a harcosok. A nők és gyerekek maradványainak felfedezése meglepte a kutatókat.

Kapcsolódó írásaink