„Szemet gyönyörködtető” bronzkori ékszereket fedeztek fel egy svájci répaföldön + VIDEÓ

A leletek között volt egy 14 tüskés bronzkorongból álló nyaklánc, két spirális ujjgyűrű és több mint 100 apró, nagyjából gombostűfejnyi méretű borostyángyöngy, amelyeket Zahn csipesszel óvatosan kiszedett a talajból. A mezőn – valószínűleg a szántás miatt – szétszóródott egyéb tárgyak között volt egy bronz nyílhegy, csiszolt ércdarabok, egy ammonitesz (egy kihalt tengeri puhatestű típusa), egy cápafog, egy lyukas medvefog és egy hegyikristály.

A leletek megtalálása után Zahn felvette a kapcsolatot a helyi régészeti hivatallal, hogy alaposabban felmérje a mező tartalmát. A régészek megállapították, hogy az ékszerek „tipikus viseleti ékszerek” voltak, amelyeket a bronzkorban, Kr. e. 1500 körül viselhettek a nők.

A régészek a tüskés korongokat különösen „szemet gyönyörködtetőnek” nevezték, és megjegyezték, hogy az egyes korongok közé fémspirálokat fűztek, mint távtartókat. Mindegyik korongon egy keskeny lyuk is volt, így könnyen fel lehetett fűzni őket egy cérnára vagy bőrre, hogy díszként viseljék őket.

A régészek nem tártak fel emberi maradványokat, de úgy vélik, hogy a tárgyakat vagy egy zsákba, vagy más típusú, azóta elkorhadt szerves tárolóedénybe temették el a helyszínen. Függetlenül attól, hogy hogyan temették el őket, a kutatók úgy vélik, hogy a tárgyak különlegesek voltak viselőjük számára, és úgy tekinthettek rájuk, mint amulettekhez hasonló védő- vagy gyógyító hatásúakra.

Egy korábbi, néhány évvel ezelőtti güttingeni régészeti lelőhelyen egy bronzkori, cölöpökre emelt építmények maradványait tartalmazó, bronzkori cölöpfalut tártak fel, amely Kr. e. 1000 körülre datálható.

Az újonnan előkerült leleteket jelenleg restaurálják, és jövőre a Frauenfeldi Régészeti Múzeumban fogják kiállítani.